Napjainkban a készpénzfizetés egyre inkább háttérbe szorul, nem csupán a vállalkozások, de ma már a magánszemélyek között is.

A vállalkozások közötti készpénzfizetés adójogi korlátozása egyrészt a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzése és megakadályozása, másrészt az adóbevételek beszedése és ellenőrzése érdekében történik.

Bár a digitális fizetés irányába mutató tendencia növekszik, ennek ellenére még mindig vannak a magyar gazdaságban olyan üzleti szektorok melyek az egymás közötti ún. business to business (B2B) tranzakciók során jellemzően készpénzfizetést alkalmaznak. Ezek főként olyan mikro-, kis- vállalkozások, melyek az építőipar, a vendéglátás, a nagybani piacok területén tevékenykednek, ahol a tevékenység jellegéből adódóan jelentős mennyiségű készpénzforgalom fordul elő. Ilyen példaként említhetők az utcai ételárusítók vagy vásárokon kitelepült vállalkozások, ahol a vásárlók még mindig jellemzően készpénzben fizetnek, ezért a helyszínre érkező áru kifizetése is sokszor helyben, készpénzben történik a szállító részére. Ez utóbbi sokszor a vállalkozások közötti bizalmatlanságból is ered, főként ha nem bejáratott üzleti kapcsolatról van szó. A NAV által kiszabható mulasztási bírság elkerülése érdekében azonban fontos, ha tisztában vagyunk néhány szabállyal.

Kire vonatkoznak a készpénzfizetés korlátozását előíró rendelkezések?

Fontos felhívnom a figyelmet arra, hogy a készpénzforgalomra vonatkozó adójogi előírások kizárólag a pénzforgalmi számla nyitására kötelezett adózók egymás közötti készpénzfizetésére tartalmaznak előírásokat.

Alapvető jogszabályi kötelezettség, hogy a belföldi jogi személynek és az általános forgalmi adó fizetésére kötelezett természetes személynek – ideértve az egyéni vállalkozót is – (a továbbiakban együtt: pénzforgalmi számla nyitására kötelezett adózók) legalább egy belföldi pénzforgalmi számlával kell rendelkeznie. Ezen adóalanyok a vállalkozás pénzeszközeit a pénzforgalmi számlán kötelesek tartani és az egymás közötti pénzforgalmat is a pénzforgalmi számlán bonyolítani.

Belföldi vagy külföldi pénzforgalmi számla?

Sokszor merül fel kérdésként, hogy a pénzforgalmi számlát a környező országokban (vagy más uniós országban) is lehet-e nyitni, be kell-e jelenteni, illetve szabályos-e az, ha a belföldi vállalkozások egymás közötti gazdasági kapcsolataikban ezeken a külföldi pénzforgalmi számlákat használják az elszámoláskor?

Először is tisztázzuk, hogy mit jelent a pénzforgalmi számla. Ilyen számlának az a fizetési számla minősül, amelyet a számlatulajdonos rendszeres gazdasági tevékenysége körében pénzforgalmának lebonyolítása céljából törvényben megállapított kötelezettség alapján nyit, illetve nyitott.

Az adózás rendjéről szóló törvény szerint a belföldi adóalanynak legalább egy belföldi számlával mindenképp rendelkeznie kell, azonban az adóalany a vállalkozás pénzét e belföldi számla mellett nyitott külföldi pénzforgalmi számlán is tarthatja és a pénzforgalmát is bonyolíthatja azon. A jogszabály csupán a gazdasági társaság adózók esetében írja elő, hogy a külföldi pénzintézetnél vezetett valamennyi érvényes pénzforgalmi számlaszámát, a pénzforgalmi számlát vezető külföldi pénzintézet nevét, valamint a pénzforgalmi számla megnyitásának és lezárásának napját is köteles bejelenteni az adóhatósághoz.

Lehet persze értelmezési kérdést csinálni abból, hogy tulajdonképpen a külföldi vállalkozói számla pénzforgalmi számla-e vagy sem, mégis elmondható, hogy a gyakorlatban egyre több vállalkozás nyit külföldön számlát és arról bonyolítja pénzforgalmát. A külföldi számlákon bonyolított pénzforgalmat a NAV a jogkövetési vizsgálatok és az adóellenőrzések során jellemzően nem szokta kifogásolni. A NAV ellenőrzések során a fókusz leginkább arra helyeződik, hogy a külföldi számlákon bonyolított pénzforgalom okiratokkal alátámasztott és a számviteli nyilvántartásokkal való összhangja biztosított és átlátható legyen.

Mit jelent a készpénzfizetési korlát?

Készpénzfizetési korlátként az adózás rendjéről szóló törvény előírja, hogy a pénzforgalmi számla nyitására kötelezett adóalanyok az adóköteles tevékenységük keretében más pénzforgalmi számla nyitásra kötelezett adózónak a szolgáltatásuk vagy termékértékesítésük ellenértékeként egy naptári hónapban, szerződésenként legfeljebb másfél millió forint összegben teljesíthetnek készpénzfizetést.

A készpénzfizetési korlát megsértése esetén az adóhatóság mindkét felet, tehát a készpénzt teljesítő és az azt elfogadó adóalanyt is mulasztási bírsággal sújtja, méghozzá ugyanolyan mértékben. A mulasztási bírság mértéke a másfél millió forint feletti rész 20%-a. A bírság a készpénzfizetési korlát megszegése esetén kötelezően alkalmazandó, tehát annak kiszabása körében az adóhatóság nem mérlegelhet. Megjegyzem azonban, hogy mivel a készpénzfizetés teljesítését csak a kapcsolt vállalkozásoknak kell bejelenteni, ezért a jogsérelem általában – miután a teljesítés módja nem a számla kötelező tartalmi eleme – az adóhatóság egyik félnél végzett ellenőrzése során szokott látókörbe kerülni.

A másfél millió forintba az áfa is beletartozik, vagy csak a nettó összeg?

Amennyiben az ellenértéknek az áfa is része, akkor a teljes (bruttó) összeget kell figyelembe venni a készpénzfizetési korlát szempontjából. Így tehát ha az áfa tartalom miatt haladja meg a készpénzfizetés a másfél milliós értékhatárt, az akkor is jogszabálysértőnek minősül.

Részletfizetés esetén vagy ha a teljesítés több szerződésben kerül rögzítésre, akkor hogyan kell figyelembe venni a készpénzfizetési korlátot?

Ha a felek az adott ügylet pénzügyi teljesítésére vonatkozóan részletfizetésben állapodtak meg és az adott hónapban készpénzben fizetett részlet nem haladja meg a másfél millió forintot, a jogügylet nem jogszabálysértő, így nem is szankcionálható.

A készpénzfizetési korlát kijátszása érdekében előfordulhat, hogy a felek ha szerződési kötelezettségeket több szerződésben rögzítik annak ellenére, hogy azok – rendeltetésszerű joggyakorlás esetén – valójában egy ügylethez kapcsolódnak. A másfél milliós készpénzfizetési korlátra vonatkozó rendelkezések azonban erre az esetre is kitérnek. E szerint amennyiben ha kétséget kizáróan megállapítható, hogy a felek közötti jogügylet nem rendeltetésszerű joggyakorlás miatt került több szerződésben meghatározásra, akkor az ugyanazon felek között létrejött szerződések alapján ugyanazon adózó részére teljesített kifizetéseket össze kell számítani. Példaként lehet megemlíteni, ha egyazon felek közötti áru adásvétel során egyszerre történik a megrendelés, de az egyes termékcsoportok szállítására és számlázására különböző időpontban kerül sor a szerződéskötés körülményei alapján megállapítható lehet a rendeltetésellenes joggyakorlás. Ilyen példa lehet még az építőipari vállalkozásoknál felmerülő azon eset, amikor egy vállalkozó az alvállalkozó részére ugyanazon építmény tekintetében végzett építőipari tevékenység esetén az egyes munkarészekre külön-külön megállapodás és számla alapján fizet készpénzben. Természetesen a rendeltetésszerű joggyakorlást esetről esetre kell megvizsgálni és elbírálni.

A vállalkozások egymás közötti kölcsönének visszafizetése során a készpénzfizetési korlátot hogyan kell figyelembe venni?

Előfordulhat, hogy az egyik vállalkozás a másiknak kölcsönt nyújt vagy a pénzforgalmi számla nyitásra kötelezett adóalany tagja tagi hitelt fizet a házi pénztárba vagy épp ellenkezőleg, a kölcsön készpénzben, a házipénztárból kerül visszafizetésre. Figyelemmel arra, hogy a készpénzfizetési korlát kifejezetten az ellenérték fizetésére vonatkozik, ezért a kölcsön fizetése esetén a készpénzfizetésre vonatkozó korlátozó szabályokat nem kell alkalmazni (legfeljebb a kamat fizetésre, mint ellenértékre).

Hogyan kell megítélni, ha az ellenérték fizetésére kötelezett adóalany a másik adóalany részére annak a pénzforgalmi számlájára készpénzben fizeti be az ellenértéket?

A hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló jogszabály szerint készpénzfizetésnek a fizető fél és a kedvezményezett közötti közvetlen, közvetítői közreműködés nélküli bankjeggyel és érmével (készpénz) történő fizetési művelet minősül. Ez tehát azt is jelenti, hogy ha legalább az egyik félnél megvalósul a bankszámla-jóváírás vagy -terhelés, akkor készpénzfizetésről nem beszélhetünk, így az egyik fél pénzforgalmi számlája történő befizetéssel a készpénzfizetési korlát nem sérül.

Be kell-e jelenteni a NAV-hoz, ha a másfél millió forintot meghaladja a készpénzfizetés?

A készpénzfizetés bejelentésének kötelezettsége kizárólag az egymással kapcsolt vállalkozási jogviszonyban álló felek közötti készpénzfizetés teljesítését kell bejelenteni. Nagyon fontos, hogy ez a szabály a vállalkozási tevékenységet nem folytató – de a kapcsolt vállalkozás szempontjából figyelembe veendő – természetes személyekre nem vonatkozik, másrészt ez esetben a kifizetési korlát az előbbi szabállyal ellentétben az egymillió forint.

A bejelentést a készpénzfizetés napjától számított tizenöt napon belül kell a NAV-hoz megtenni, az ún. „40” jelű, „Bejelentés a készpénzfizetésről” elnevezésű nyomtatványon.

Készpénzfizetés korlátozása

Jelenleg a pénzfizetés fokozatosan háttérbe szorul mind a vállalkozások, mind a magánszemélyek körében. Az adójog szempontjából történő korlátozás a vállalkozások közötti készpénzfizetések esetében elsősorban a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozásának megakadályozására, valamint az adóbevételek hatékony beszedésére és ellenőrzésére irányul.

Annak ellenére, hogy a digitális fizetések irányába mutató trend erősödik, még mindig vannak olyan üzleti szektorok a magyar gazdaságban, amelyek a business to business (B2B) tranzakciók során gyakran készpénzfizetést alkalmaznak. Ilyenek például a mikro- és kisvállalkozások az építőiparban, a vendéglátásban és a nagybani piacokon, ahol a készpénzforgalom jelentős. Az utcán árusítók vagy vásárokon részt vevő vállalkozások, ahol a vásárlók gyakran készpénzzel fizetnek, továbbá a szállítóval való helyszíni kifizetés is gyakori. Ez utóbbi gyakran az üzleti partnerek kölcsönös bizalmatlanságából ered, különösen akkor, ha nincs megalapozott üzleti kapcsolat. Az adóhatóság által kiszabható büntetőfék elkerülése érdekében azonban fontos, hogy ismerjük néhány alapvető szabályt.

Ki érintett a készpénzfizetés korlátozásában?

Fontos megérteni, hogy a készpénzforgalomra vonatkozó adójogi előírások csak azokra az adóalanyokra vonatkoznak, akik pénzforgalmi számlát kell nyissanak. Példának okáért ilyenek a társas vállalkozások és áfa adóalany egyéni vállalkozások.

Az alapvető jogszabály szerint minden belföldi jogi személynek és az általános forgalmi adót fizető természetes személynek (beleértve az egyéni vállalkozókat is) legalább egy belföldi pénzforgalmi számlával kell rendelkeznie. Ezek az adózók kötelesek a vállalkozás pénzeszközeit a pénzforgalmi számlán tartani és az egymás közötti pénzforgalmat is ezen a számlán lebonyolítani.

Belföldi vagy külföldi pénzforgalmi számla?

Gyakran felmerül a kérdés, hogy a környező országokban (vagy más EU-tagállamokban) lehet-e nyitni pénzforgalmi számlát, be kell-e jelenteni, vagy elfogadható-e, ha a belföldi vállalkozások egymás közötti gazdasági tranzakcióik során külföldi pénzforgalmi számlákat használnak a kifizetésekhez. Először is értelmezzük, hogy mi számít pénzforgalmi számlának. Az ilyen számla egy olyan fizetési számlát jelent, amelyet a számlatulajdonos a gazdasági tevékenysége során nyit meg a pénzforgalom lebonyolításához, az adott törvény által előírt kötelezettség alapján. Az adózás rendjéről szóló törvény szerint a belföldi adóalanynak legalább egy belföldi számlával kell rendelkeznie, azonban az adóalanynak megengedett, hogy a pénzét egy külföldi pénzforgalmi számlán is tartsa és azon bonyolítsa.

Mit jelent a készpénzfizetési korlát?

A készpénzfizetési korlát a jogszabály szerint előírja, hogy a pénzforgalmi számla nyitására kötelezett adóalanyok legfeljebb másfél millió forint összegben teljesíthetnek készpénzfizetést egy adott hónapban, szerződésenként.

Amennyiben a készpénzfizetési korlátot megsértik, az adóhatóság mind a fizető és mind a fogadó adóalanyt büntetőfékkel sújtja, azaz azonos mértékű bírságot szab ki mindkettőjükre. A bírság mértéke a másfél millió forintot meghaladó rész 20%-a. A bírság kötelező alkalmazandó a készpénzfizetési korlát megsértése esetén, így az adóhatóság ezt nem mérlegelheti. Azonban érdemes megjegyezni, hogy mivel csak a kapcsolt vállalkozások közötti készpénzfizetést kell bejelenteni, a jogsértés általában csak az egyik fél ellenőrzése során kerül nyilvánosságra.

Milyen esetekben vonatkozik az áfa a másfél millió forintos korlátra, vagy csak a nettó összegre?

Ha az áfa része az összegnek, akkor a bruttó összeget kell figyelembe venni a készpénzfizetési korlátnál. Tehát, ha az áfa miatt lépi át a készpénzfizetés az egy és fél millió forintos határt, akkor is szabálysértésnek minősül.

Részletfizetés vagy több szerződés esetén, hogyan alkalmazzuk a készpénzfizetési korlátot?

Ha az adóalanyok részletfizetést állapodnak meg az ügylet pénzügyi teljesítésére, és az egy adott hónapban kifizetett részlet nem haladja meg az egy és fél millió forintot, akkor az ügylet nem sérti a jogszabályt, és nem büntethető.

Az adóalanyok azonban néha kijátsszák a készpénzfizetési korlátot úgy, hogy a kötelezettségeket több külön szerződésben rögzítik, annak ellenére, hogy valójában azok egy ügylethez kapcsolódnak. A készpénzfizetési korlátra vonatkozó szabályok ezt az esetet is kezelik. Ha egyértelműen megállapítható, hogy az ügylet több különböző szerződésben rögzítésre került nem rendeltetésszerű joggyakorlás miatt, akkor az ugyanazok között az adóalanyok között azonos adózó által teljesített kifizetéseket össze kell számítani. Például, ha ugyanazok között az adóalanyok között egyetlen termék eladásakor több szerződés és számla kerül kiállításra, és a teljesítés időpontja különböző, azonosítani lehet a rendeltetésellenes joggyakorlást. Az adott eseteket eset-specifikus módon kell megvizsgálni és értékelni.

Kölcsönök visszafizetése esetén hogyan alkalmazzuk a készpénzfizetési korlátot?

Lehet, hogy egy vállalkozás kölcsönt nyújt a másiknak, vagy egy adóalany tagi hitelt fizet a házi pénztárba, vagy fordítva, a kölcsön készpénzben vagy a házi pénztárból történik. Tekintettel arra, hogy a készpénzfizetési korlát kifejezetten az ellenérték fizetésére vonatkozik, a kölcsön visszafizetésekor nem kell alkalmazni a készpénzfizetésre vonatkozó korlátozó szabályokat (kivéve a kamatfizetés esetén).

Mi a helyzet, ha az ellenérték fizetésére kötelezett adóalany a másik adóalany számlájára fizeti be készpénzben az ellenértéket?

A hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló jogszabály szerint készpénzfizetésnek minősül, ha a fizető fél és a kedvezményezett között közvetlenül, közvetítői közreműködés nélkül, bankjegyekkel és érmékkel (készpénzzel) történik a fizetés. Ez azt jelenti, hogy ha legalább az egyik félnek van bankszámlára történő jóváírás vagy terhelés, akkor nem beszélhetünk készpénzfizetésről, így a készpénzfizetési korlátot nem sérül.

Szükséges-e bejelenteni a NAV-nak, ha a készpénzfizetés meghaladja az egy és fél millió forintot?

A készpénzfizetés bejelentése csak a kapcsolt vállalkozások közötti készpénzfizetésre vonatkozik. Fontos megérteni, hogy ez a szabály nem érvényes a vállalkozási tevékenységet nem folytató természetes személyekre, és a kifizetési korlát ebben az esetben egy millió forint. A bejelentést a készpénzfizetés napjától számított tizenöt napon belül kell elvégezni a NAV-nál, az ún. “40” jelű “Bejelentés a készpénzfizetésről” nevű nyomtatványon.

Amennyiben további kérdése merülne fel, forduljon hozzánk bizalommal!