1. BEVEZETŐ
A Könyvelő Iroda szolgáltatásainak egységes rendben, a feladatok összetettségéhez igazoldó magas szakmai színvonalon és felelősséggel való teljesítés szükségessé teszi olyan általános szabályok megállapítását, melyek valamennyi könyvelési szerződés során a szolgáltatóra és az Ügyfélre is kötelezőek. Ezt a célt szolgálják a Könyvelő Iroda Általános Szerződési Feltételei (a továbbiakban rövidítve: ÁSZF), amelyhez képest a Könyvelő Iroda és az Ügyfél közötti konkrét könyvelési szerződés eltérő rendelkezéseket állapíthat meg.

2. FOGALMI MEGHATÁROZÁSOK
Könyvelő Iroda, Könyvelő, Megbízott megnevezés alatt a továbbiakban az ÁSZF-ben azt a számviteli, könyvviteli szolgáltatásra, adótanácsadásra jogosult egyéni vállalkozót, vagy gazdasági társaságot, egyéb szervezetet kell érteni, aki az Ügyféllel könyvviteli, adózási szolgáltatás ellátására szerződést köt. Ügyfél, Megrendelő, Megbízó alatt a Könyvelő Irodával könyvelési szerződést kötő, a Számviteli törvény 3.§./1/ bekezdése szerinti gazdálkodót (gazdasági társaság, szövetkezet, államháztartás szervezetei, egyéb szervezet stb.) egyéni vállalkozó, természetes személyt kell érteni. Ügyfélnek minősül jogállásától, szervezeti formájától függetlenül mindazon személy, aki a Könyvelő Iroda szolgáltatásait szerződő félként igénybe veszi.
Könyvelési szerződés alatt az ÁSZF-ben azt az egyedi szerződést kell érteni, amelyet az Ügyfél a könyvviteli és adózási szolgáltatások nyújtására köt a Könyvelő Irodával, és amely a jogviszonyukban lehetővé teszi jelen Általános Szerződési Feltételek alkalmazását. Felek alatt az ÁSZF-ben a Könyvelő Iroda és az Ügyfél értendő.

3. A KÖNYVELŐ IRODA AZONOSÍTÓ ADATAI:
NEVE: Admiral-Count Kft
SZÉKHELYE: 1147 Budapest telepes utca 1b.
TELEPHELYE: 1135 Budapest Tahi utca 53-59.
ADÓSZÁMA: 13463854-2-42
REGISZTRÁCIÓS SZÁMA: 01 09 736527
KÉPVISELŐJE: Sinkoviczné Nagy Adrienn és Sinkovicz István
LEVELEZÉSI CÍME: 1135 Budapest Tahi utca 53-59.
E-MAIL CÍME: info@admiralcount.hu
ADMIRAL-COUNT KFT.

A Könyvelő Iroda kijelenti, hogy a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban Szt.) 150.§.-ban meghatározott számviteli szolgáltatásra jogosult regisztrált szervezetek közé tartozik, adótanácsadó tevékenység végzésére jogosult.

4. AZ ÁSZF HATÁLYA
4.1. Az ÁSZF rendelkezései kiterjednek a Könyvelő Iroda és az Ügyfél közötti minden szerződéses kapcsolatra, amelynek keretében a Könyvelő Iroda a tevékenységi körébe tartozó szolgáltatást nyújt az Ügyfél részére a Könyvelési szerződés alapján.
4.2. AZ ÁSZF rendelkezései a Polgári Törvénykönyv szerint általános szerződési feltételeknek minősülnek. Ha az általános szerződési feltétel és az Ügyféllel megkötött Könyvelési szerződés más feltétele egymástól eltér, az utóbbi válik a szerződés részévé.
4.3. A Könyvelő Iroda jogosult az ÁSZF-t egyoldalúan módosítani. A módosítást papíralapon, vagy elektronikus úton köteles az Ügyfélnek megküldeni és az elfogadottnak tekintendő, amennyiben a megküldéstől számított 30 napon belül az Ügyfél elfogadta vagy nem
kifogásolta.
4.4. A Könyvelő Iroda biztosítja, hogy az Ügyfél az ÁSZF, illetve jövőbeni módosításai tartalmát megismerje. E célból a Könyvelési szerződés megkötésekor a Könyvelő Iroda az Ügyfél részére elektronikus dokumentumként elektronikus úton megküldi azt a Könyvelői szerződés egyéb mellékleteivel egyetemben. A Könyvelési Szerződés aláírásával az Ügyfél igazolja, hogy az ÁSZF tartalmát megismerte és magára nézve kötelezően elfogadta.
Ugyanilyen hatálya van a Szabályzatot tartalmazó elektronikus dokumentumnak az Ügyfél email címére történő elküldésének, amennyiben az Ügyfél a Szabályzat tartalmát az elküldéstől számított 30 napon belül nem kifogásolta. Ezen túlmenően a hatályos ÁSZF-t a Könyvelő Iroda a honlapján (www.admiralcount.hu) elhelyezi, ily módon az Ügyfél rendelkezésére bocsátja.
4.5. A Könyvelő Iroda és az Ügyfél jogviszonyában a Polgári Törvénykönyv és a magyar jogszabályok alkalmazandók.

5. A KÖNYVELŐ IRODA SZOLGÁLTATÁSAI
A Könyvelő Iroda könyvviteli és adózási szolgáltatásokat nyújt az Ügyfél részére, ezzel közreműködik az Ügyfelet terhelő egyes számviteli és adókötelezettségek teljesítésében. A szolgáltatás nem terjed ki a közvetlenül az Ügyfél által teljesítendő számviteli és adókötelezettségek ellátására. A felek a szolgáltatás és az adókötelezettségek teljesítése során együttműködésre kötelesek.
5.1. Könyvviteli szolgáltatások
5.1.1. A Könyvelő Iroda feladatkörébe tartozó könyvviteli szolgáltatások
a) Könyvvezetés az Ügyfél jogállása szerint irányadó kettős könyvvitel, vagy egyszeres könyvvitel rendszerében. A Megrendelő megbízza a Könyvelőt a mindenkor hatályos és érvényben lévő számvitelről szóló törvényben, illetve a kapcsolódó joganyagok idevonatkozó részeiben rögzített könyvviteli szolgáltatások ellátásával, ezeknek a munkáknak az irányításával, vezetésével és a beszámoló elkészítésével. A szerződés aláírásakor a törvényi hátteret a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (Továbbiakban: Sztv.) írja elő.
ADMIRAL-COUNT KFT.

aa) Főkönyvi könyvelés, főkönyvi nyilvántartások vezetése
ab) Vevők analitikus nyilvántartása
ac) Szállítók analitikus nyilvántartása
ad) Tárgyi eszközök nyilvántartása, értékcsökkenés elszámolása
ae) Év végi zárás
b) Beszámoló összeállítása, elkészítése az Ügyfél jogállása szerint meghatározott formában:
ba) Mérleg elkészítése
bb) Eredmény-kimutatás elkészítése
bc) Kiegészítő melléklet elkészítése
c) Letétbehelyezés, közzététel (Szt.IX. Fejezet)
d) sajátos beszámolási kötelezettségek (Szt. VII. Fejezet)
da) Előtársasági beszámoló elkészítése
db) Átalakulás számviteli feladatai
5.1.2. Az Ügyfél kizárólagos feladatkörébe tartozó számviteli feladatok
1. A Megrendelő cégjogi és kamarai ügyeinek nyilvántartása és intézése; (kamarai regisztrációt leszámítva)
2. A Megrendelő működésével kapcsolatos törvényességi szabályok és követelmények betartása;
3. A mindenkori gazdasági társaságokról szóló törvényben, illetve a Megrendelő jogi státuszát meghatározó jogszabályokban, valamint a Megrendelő alapítási dokumentumában (pl. társasági szerződés) foglalt és az abból eredő ügyvezetői, ügykezelői hatáskörbe tartozó feladatok – akár részbeni – ellátása;
4. A Megrendelő anyagi és pénzügyi gazdálkodása;
5. A Megrendelő harmadik féllel szembeni szerződéseinek megkötése, teljesítési igazolások beszerzése, illetve az ügyletek körülményeiből eredő nemzeti és/vagy nemzetközi adózási követelmények vizsgálata;
6. A társasági szerződésben, ipari-, kereskedelmi és működési engedélyben, a bérleti-, szerződéses üzemeltetési okmányban foglaltak tartalmának bárminemű megítélése, betartása, betartatása, ezek tartalmával és formájával kapcsolatos módosítások, változtatások kezdeményezése;
7. A Megrendelő társasági szerződésében, tevékenységi körében, megkötött gazdálkodási szerződéseiben lévő olyan adatoknak a hatóságok felé történő bejelentése, amelyekre vonatkozóan bármilyen bejelentési kötelezettség áll fenn, vagy valamely joganyagban ADMIRAL-COUNT KFT. bekövetkező változás a későbbiekben bejelentési kötelezettséget ír elő (különös tekintettel a vezető tisztségviselők, a könyvvizsgáló személyét, kapcsolt vállalkozásokkal bonyolított ügyleteket, tevékenységi kört illetően);
8. A harmadik személyekkel (pl. partnerek, tulajdonosok, dolgozók stb.) való kapcsolatok tartalma és formája;
9. A Megrendelővel való kapcsolt vállalkozási státusznak a megítélése, illetve az ehhez hasonló minden olyan kapcsolat megítélése, amelynek következtében valamilyen nyilvántartási, bejelentési, elszámolásbeli eljárás következik, vagy következhet, valamint e nyilvántartási, bejelentési és elszámolási feladatoknak a teljesítése;
10. A Megrendelőnél alkalmazott díj- és árképzés kialakítása, alkalmazása;
11. A Megrendelő tevékenységéhez kapcsolódó gazdasági, kereskedelmi jellegű tervek, előés utókalkulációk készítése;
12. A Megrendelő tagi és vállalkozói jövedelmeinek meghatározása, szétosztása, kifizetése és felhasználása;
13. A Megrendelőnél keletkező osztalék, osztalékelőleg meghatározása, szétosztása, kifizetése, s az ezzel kapcsolatosan előírt (pl. cégbíróság felé történő) időben történő jelentés;
14. A külföldi és belföldi kiküldetések, kirendelések elrendelése, rendelvények kiállítása, a kiküldetéshez kapcsolódó ellátmányok kiadása, a felvett ellátmányokkal történő elszámolás, illetve elszámoltatás, az úti-jelentések elkészítése, az abban foglaltak ellenőrzése, hitelesítése;
15. A Megrendelő döntését igénylő, a számviteli politikájában és egyéb szabályzatokban rögzítendő elveknek, eljárásoknak, időpontoknak a meghatározása, a választási lehetőséget biztosító adózási módok közül a Megrendelőre vonatkozó kiválasztása. (A Könyvelő a tanácsadói tevékenysége keretében és külön díjazás ellenében vállalja a döntés-előkészítéshez szükséges számítások, kalkulációk elvégzését, amennyiben erre a Megrendelőtől megbízást kap);
16. A leltározási feladatok elvégzése – a Megrendelő tulajdonában, birtokában lévő eszközöknek és forrásoknak a mennyiségi és minőségi számbavétele, a hozzájuk tartozó értékek a meghatározása;
17. A Megrendelő analitikus készletnyilvántartásának a vezetése;
18. A közvetített szolgáltatások folyamatos nyilvántartása és szükség szerinti (pl. a beszámolóhoz) felleltározása;
19. A Megrendelő követeléseinek és kötelezettségeinek az érintett felekkel (vevő, szállító, hitelezők) való egyeztetése során az egyeztető levelek kiküldése, illetve a Megrendelő és vevőivel és szállítóival esetleges, – de nem a könyvelésből eredő – eltéréseknek az érdemi ügyintézése. (Ehhez a Megrendelő részére a Könyvelő minden adózási és számviteli információt megad.);
20. A Megrendelő készpénzállományának a kezelése, a bankszámlái feletti rendelkezés;
21. A pénztárak (forint és valuta) folyamatos nyilvántartása, dokumentálása;
22. A készpénzforgalommal összefüggő összeghatárok figyelése, jelentése;
23. Az azonos tárgyú számlák összeghatárának figyelése, jelentése;
24. A nem a könyvelés körébe tartozó szigorú számadású nyomtatványok (pl. számlák, szállítólevelek) nyilvántartása;
25. A hibásan, hiányosan kitöltött számlák, bizonylatok javítása, kibocsátóval történő javíttatása;
26. A menetlevelek, gépkocsi nyilvántartások, útnyilvántartások vezetése;
27. A felmerülő költségeken, ráfordításokon belül az esetleges magánhasználat tényének, mértékének a megállapítása, s annak természetbeni juttatás címén történő megítélése és kezelése;
28. A bizonylatoknak – a könyvelési rendszeren kívüli – rendszerezése, archiválása, megőrzése;
29. Az idegen nyelven kiállított bizonylatok (pl. számlák, szerződések, stb.) magyar nyelvre való fordítása, illetve a fordítás tartalmi ellenőrzése;
30. A külföldi adóhatósághoz való bejelentés, azzal a kapcsolattartás (jelentések, bevallások);
31. Külföldi adózók beazonosítása, azok adószámának megerősítése;
32. Az üzleti partnerek létezéséről, azok gazdálkodásának, tevékenységének korlátozásáról (pl. adószám-felfüggesztés, felszámolás alatt, stb.), adataik valódiságtartalmáról, megbízhatóságáról szóló információk összegyűjtése;
33. A határon átnyúló ügyleteknél a megfelelő határparitásokhoz szükséges bizonylatok biztosítása, ellenőrzése (pl. fuvarokmány, CMR, származási okmány, stb);
34. A környezetvédelmi termékdíj, élelmiszerlánc felügyeleti díj, s minden más olyan díj megállapításához tartozó analitikának az összeállítása, folyamatos nyilvántartása, amely alapját képezi, vagy képezheti valamilyen hatósági eljárásnak, ellenőrzésnek, illetve az ehhez kapcsolódó, nem az állami adóhatósághoz tartozó bejelentések, bevallások, nyilatkozatok és hasonló jellegű dokumentumok benyújtása;
35. Olyan statisztikai célt szolgáló adatok biztosítása, benyújtása, amelyek nem nyerhetők ki a könyvelésből;
36. A támogatások, pályázatok előkészítéséhez, benyújtásához szükséges dokumentáció összeállítása, az ezekhez kapcsolódó ellenőrzések előkészítése, azokon való részvétel;
37. A Megrendelő helyett bármilyen – hatósági, hivatal, bármely harmadik személy felé történő – nyilatkozattétel;
38. A Megrendelőnél használt szoftverek egyedi, illetve a számítógépekhez kapcsolt nyilvántartása, a szoftverek és egyéb, a Megrendelőnél használt szellemi termékek jogtisztaságának megítélése;
39. Az adóhatóságon kívül más szervezetek (hatóság, minisztérium, kamara) részére benyújtandó bejelentkezések, bevallások, adatszolgáltatások elkészítése, benyújtása;
40. A vállalkozás (Megbízó) tulajdonában álló ingatlanokkal (telek, építmény) kapcsolatos bejelentések elkészítése, benyújtása; 
41. Számlázással, kimenő és bejövő számlák azonosításával, jelentésével kapcsolatos teendők;
42. Kiállított és befogadott elektronikus számlák archiválásával kapcsolatos feladatok;
43. A Megrendelőnél a postázás során elveszett vagy nem megfelelően érkezett iratok keresése, kerestetése, valamint a nem megfelelő postázásból, kézbesítésből, illetve küldeményfogadásból eredő ügyletek és ezek következményeinek az intézése;
44. Újonnan belépő dolgozóknak a munkaügyi, társadalombiztosítási, egészségpénztári, nyugdíjpénztári bejelentéséhez szükséges mértékű adatok szolgáltatása Megbízott felé;
45. A munkáltatói jogok és kötelességek gyakorlása, betartása és betartatása; 4. oldal, összesen: 16
46. A szakmunkástanulókkal, diák-és alkalmi munkával kapcsolatos adminisztratív feladatok, engedélyeztetési, jelentési kötelezettségek teljesítése;
47. A dolgozók személyre szabott juttatási kereteinek (pl. természetbeni juttatás) nyilvántartása. Ide tartozik az ún. „cafeteria-rendszer” kialakítása, az ahhoz szükséges szabályzat kialakítása, személyi nyilvántartása;
48. A Megrendelőnél dolgozó munkatársak, a Megrendelő tulajdonosi köréhez tartozó önadózást választó személyek privát személyi jövedelemadó bevallásának elkészítése.Vagy külön díjazás ellenében a Megbízott elkészíti a Megbízó alkalmazottainak szja bevallásait. A 44 – 48 pontban szereplő bérszámfejtéssel, illetve munkaüggyel kapcsolatos feladatok akkor sem képezik automatikusan a Könyvelési Szerződés tárgyát, ha a Könyvelő bérszámfejtési szolgáltatást végez a Megrendelő számára (kivéve, ha erről a felek ettől, eltérően állapodnak meg). A főkönyvi könyvelés és a kapcsolódó nyilvántartások vezetése

1. A főkönyvi könyvelés a Könyvelő által biztosított jogtiszta forrásból származó programok segítségével, a Könyvelő irodájában (irodáiban, telephelyén, fióktelepén), annak eszközeivel történik.
1.1. A Könyvelő a feldolgozási munkák során saját, egységes számlarendjét alkalmazza, amelyet a cég sajátosságainak figyelembevételével alakítja, szükség
esetén változtatja.
1.2. A főkönyvi könyvelés alapját képezi a – Megrendelő részéről jogosult döntéshozó által hatályba léptetett – minden, a könyveléssel kapcsolatos döntéseket,
határidőket tartalmazó olyan szabályzat, amelyekben foglaltaktól a Könyvelő a bizonylatok feldolgozása során nem térhet el.
1.3. A Sztv előírásai szerint Számviteli politika, Számlarend és Számlatükör,
valamint az egyéb, a számvitellel kapcsolatos belső szabályzatok elkészítése a
törvényi előírások szerint az ügyvezetés felelőssége és feladata. Ennek kialakításához és folyamatos karbantartásához a Könyvelő minden szakmai segítséget megad a Megrendelő részére, külön megbízásként ezek elkészítésével Könyvelő Iroda megbízható. Ennek keretében felhívja figyelmet az e területeket érintő jogi háttér változására, esetenként ajánlásokat ad a szabályzatok módosítására.
5.2. Adózási szolgáltatások
5.2.1. A Könyvelő Iroda feladatkörébe tartozó adózási szolgáltatások

a) adó-megállapítás:
aa) az Ügyfél aktuális adó-, adóelőleg-, adófeltöltési és járulékfizetési kötelezettsége
összegének megállapítása az átadott számviteli bizonylatok feldolgozása alapján, és erről
tájékoztatás az Ügyfél részére az adófizetési határidő előtt.
b) az állami adóhatósághoz benyújtandó adóbevallások elkészítése, benyújtása:
ba) Havi bevallás (Art.31.§/2/)
bb) Áfa bevallás az Ügyfélre irányadó bevallási időszak szerint
bc) Társasági adóbevallás és kapcsolódó bevallásai
bd) Munkáltatói Szja bevallás
bd) Egyéb adók bevallása
c) Önellenőrzés elkészítése, benyújtása
d) Adónyilvántartások vezetése:
da) Levont adók, járulékok nyilvántartása
db) Áfa nyilvántartás vezetése
d) Adatszolgáltatás :
da) Adóhatóság részére teljesítendő adatszolgáltatás
db) NYENYI adatszolgáltatás
dc) Magán-nyugdíjpénztári adatszolgáltatás
dd) Egyéb adó- és járulékfizetéssel kapcsolatos adatszolgáltatás
e) Helyi adó bevallása:
ea) Helyi iparűzési adó bevallása
f) Adófolyószámla egyeztetés
g) Közreműködés a könyvvizsgálat előkészítésében és lebonyolításában 

5.2.2. Az Ügyfél kizárólagos feladatkörébe tartozó adókötelezettségek

a) Nyilatkozattétel
b) Adófizetés és adóelőleg fizetés, beleértve a feltöltési kötelezettségeket is, járulékfizetés.
c) Bizonylat kiállítása és megőrzése
d) Pénztárgéppel kapcsolatos kötelezettségek
e) Adólevonás, adóbeszedés
f)Bankszámlanyitás
g) Gépkocsihoz kapcsolódó nyilvántartások vezetése (pl. útnyilvántartás)
h) Szokásos piaci ár nyilvántartása
i) Adómentességhez, adókedvezményhez kapcsolódó nyilvántartások vezetése
j) Alkalmi munkavállalókkal kapcsolatos kötelezettségek teljesítése
5.3. Bérügyviteli szolgáltatások
5.3.1. A Könyvelő Iroda feladatkörébe tartozó bérügyviteli szolgáltatások.
a) Foglalkoztatottakra vonatkozó bejelentési, adatszolgáltatási kötelezettségek teljesítése
b) OEP bejelentések teljesítése. Kilépő dolgozók iratainak igazolásainak kiadása.
c) Bérszámfejtés: a bér-, jövedelem- és költségtérítés-elszámolás elkészítése.
d) Bérjegyzékek, kifizetési jegyzékek elkészítése
e) A levont adók, járulékok nyilvántartása
f) Adóigazolások elkészítése
g) Bérfeladások elkészítése a könyvelés felé.

5.3.2. Az Ügyfél kizárólagos feladatkörébe tartozó bérügyviteli feladatok
a) Munkaügyi nyilvántartások vezetése
b) Munkáltatói kötelezettségek teljesítése, intézkedések megtétele, munkaszerződések, felmondások írásba foglalása.

5.4. Ügyfélszolgálat
5.4.1. A Könyvelő Iroda az Ügyféllel történő kapcsolattartása, az átadás-átvételi cselekmények lebonyolítására, az általa nyújtott szolgáltatásokkal kapcsolatos tájékoztatásra, a teljesítéssel kapcsolatos kérdések megválaszolására Ügyfélszolgálatot tart fenn nyitvatartási idő keretében. A nyitvatartási időről Ügyfelet tájékoztatja, illetve azt elérhetővé teszi honlapján is. Az Ügyfélszolgálat keretében a Könyvelő Iroda beosztott könyvelő- és bérszámfejtő munkatársai az Ügyfél vállalkozását érintő könyvvezetési, számviteli, pénzügyi, adózási, bérszámfejtési és társadalombiztosítási kérdésekben a napi ügyviteli munka és bizonylatolás körében jogosultak tájékoztatásra, ez a jogosultság az adózási kérdések érdemi eldöntésére nem vonatkozik. A Könyvelő iroda adótanácsadásra, pénzügyi tanácsadásra jogosult kizárólagos képviselője csak erre kifejezett felhatalmazással rendelkező munkatárs, vagy vezető lehet. Az ügyfélszolgálati tájékoztatás nem terjed ki az Ügyfél alkalmazottaira, szerződéses partnereire, a nem könyvvezetési, nem adózási kérdésekre.

5.4.2. Az Ügyfélszolgálat helye a Könyvelő Iroda székhelye (telephelye).
5.4.3. Az Ügyfél tudomásul veszi, hogy munkanapokon kívül és munkaidőn kívül az Ügyfélszolgálat nem működik.

5.5. Tanácsadás
5.5.1. A Könyvelő Iroda az Ügyfél részére igény szerint adó-, pénzügyi-, könyvviteli pályázati tanácsadást vállal – külön díjazás ellenében. Tanácsadásra kizárólag a Könyvelő Iroda erre kifejezett felhatalmazással rendelkező munkatársa vagy vezetője jogosult. Az összetett, több területet érintő vagy jelentős kihatású kérdésekben a tanácsadást írásban kell kérnie a megválaszolandó kérdések megadásával, amelyre a Könyvelő Iroda írásban adja meg a választ.
5.5.2. A Könyvelői Szerződésben Felek megállapodhatnak abban, hogy a tanácsadás a könyvelési szolgáltatás részét képezi, s így a könyvelési díjba beletartozik. Ennek mértékét és határát a Könyvelő Iroda vezetője egy személyben, saját hatáskörben, kizárólagos jogkörrel meghatározhatja. Ezt meghaladóan Könyvelő Iroda az általa teljesített tanácsadásról a ráfordított munkaórák feltűntetésével jogosult munkalapot kiállítani, amely a díjelszámolás és számlázás alapja. Szóbeli tanácsadás során minden megkezdett óra 1 órának számít. A tanácsadási díj fizetési határideje a számlában 8 nap.
5.5.3. A Könyvelő Iroda – figyelemmel a Ptk. 314.§./2/ bekezdése alapján az ellenszolgáltatás hiányára – a kártérítési felelősségét kizárja az Ügyfél részére a hallgatólagos megállapodás vagy ráutaló magatartás alapján ingyenesen nyújtott Ügyfélszolgálati tanácsadás és Tanácsadás szolgáltatásokból eredő károkért.
5.6. Képviselet az adóhatóság előtt A Könyvelő Iroda az Art. rendelkezései szerint ellátja az Ügyfél képviseletét az adóhatóság
előtt az alábbi feltételekkel.
5.6.1. A Könyvelő Iroda jogosult külön megállapodás keretén belül állandó meghatalmazást önállóan bejelenteni az adóhatóság részére valamennyi ügycsoportra vagy meghatározott ügycsoportokra. A bejelentésről az adóhatóság értesíti az Ügyfelet. Csak meghatározott
ügycsoportokra vonatkozó állandó meghatalmazás esetén a be nem jelentett ügycsoportokra vonatkozó kötelezettségek teljesítése az Ügyfél feladata és felelőssége.
5.6.2. Az állandó meghatalmazás bejelentésével a bejelentett kötelezettségekkel kapcsolatban a meghatalmazás, megbízás időtartama alatt a meghatalmazott, megbízott által elkövetett jogsértés miatt megállapított mulasztási bírság a Könyvelő Irodát terheli. Mentesül a mulasztási bírság alól, ha bizonyítja, hogy a bevallás, adatszolgáltatás tartalma az ő érdekkörén kívül eső okból hibás vagy hiányos, illetve a bevallási késedelem az ő érdekkörén
kívül eső okra vezethető vissza. Az Ügyfél tudomásul veszi, hogy a Könyvelő Iroda jogosult az adóhatóság előtt saját felelőssége kimentésére, bizonyítékok előterjesztésére – és ez azzal a következménnyel járhat, hogy az adóhatóság a mulasztási bírságot az Ügyfél terhére állapítja meg. Az Ügyfélre így kiszabott mulasztási bírság nem hárítható vissza a Könyvelő Irodára.

5.6.3. Az Ügyfél köteles a könyvelési szerződésből eredő kötelezettséget – iratátadás, adat és információ-szolgáltatást – akként teljesíteni, hogy a Könyvelő Iroda az állandó meghatalmazotti kötelezettségeit az adóhatóság felé határidőben teljesíteni tudja. Ha irat- és információszolgáltatás a határidőben nem volt teljes körű – a határidőben a Könyvelő Iroda jogosult volt a rendelkezésre álló iratok, információk alapján eljárni. Az Ügyfél a saját mulasztására visszavezethető jogkövetkezményekért felel.
5.6.4. A Könyvelő Iroda jogosult az állandó meghatalmazásra vonatkozó megbízást az Ügyfél felé azonnali hatállyal írásban felmondani, egyidejűleg a megszűnését az adóhatóság felé önállóan bejelenteni, amennyiben az Ügyfél a Könyvelő Irodával fennálló bármely kötelezettségének – különösen bizonylatok átadása, együttműködési kötelezettség, könyvelési díj fizetése – nem tesz eleget. Az állandó meghatalmazás megszűnésének adóhatósági bejelentésével az Ügyfélnek az állandó meghatalmazással érintett adókötelezettségeit magának kell teljesítenie, mulasztás esetén az adóhatóság a mulasztási bírságot az Ügyféllel szemben szabja ki. Az Ügyfél tudomásul veszi, hogy az állandó meghatalmazás megszűnésének adóhatósági bejelentésével a bejelentett ügycsoportokban a Könyvelő Iroda szolgáltatási feladata és felelőssége az Ügyfél irányában is megszűnik. Az állandó meghatalmazás megszűnése és adóhatósági bejelentése nem érinti a felek közötti könyvelési szerződés fennállását. Amennyiben az Ügyfél a szerződéses kötelezettségeit teljesíti, az állandó meghatalmazotti feladatok ellátására új megbízást adhat, amely a Könyvelő Iroda elfogadásával válik hatályossá.
5.6.5. A Felek közötti könyvelési szerződés megszűnése egyben az állandó meghatalmazás megszűnését is jelenti. A Könyvelő Iroda a könyvelési szerződés megszűnésével jogosult az adóhatóság felé az állandó meghatalmazása megszűnésének önálló bejelentésére.
5.6.6. Nem minősül szerződésszegésnek, így a kártérítési felelősségét sem alapozza meg, ha a Könyvelő Iroda – az ÁSZF-ben kikötött jogával élve – az adóhatóság előtti állandó meghatalmazást visszavonja és megszűnését az adóhatóságnak bejelenti.
5.7. Eseti képviselet A Könyvelő Iroda közreműködik az Ügyfél adóellenőrzésében, eseti megbízás alapján ellátja képviseletét az adóhatóság előtt a hatósági eljárásban.
5.8. Opcionális szolgáltatások
5.8.1. Csak a Könyvelési szerződés kifejezett kikötése esetén tartozik a Könyvelő Iroda feladat- és felelősségi körébe az Ügyfelet érintő alábbi szolgáltatások ellátása, kötelezettségek teljesítése kölcsönösen:

a) Jövedéki ügyek
b) Vámügyek
c) Külkereskedelmi szolgáltatások
d) Fordítás, tolmácsolás
e) Személyzeti tanácsadás (HR)
f) Szervezetfejlesztés
g) Befektetési tanácsadás
h) Minőségbiztosítás
i) Pályázatfigyelés, pályázatírás
j) Hitelügyintézés
k) Közbeszerzési tanácsadás
l) Munkavédelmi kötelezettségek
m) Foglalkozás-egészségügyi kötelezettségek
n) Tűzvédelmi kötelezettségek
o) Üzletnyitás-, telepengedélyezés, ÁNTSZ engedélyezése
p) Környezetvédelmi kötelezettségek
q) Statisztikai kötelezettségek teljesítése

5.8.2. Nem képezi a könyvelési szerződés és szolgáltatás tárgyát az Ügyfél Társasági szerződésében, alapító Okiratában, Alapszabályában foglaltak betartása, továbbá az Ügyfél anyagi-, pénzügyi-, gazdálkodási tevékenység, tagsági-, alkalmazotti jövedelmeinek szétosztása, felhasználása, harmadik személyekkel szemben vállalt kötelezettségei, illetve ezekkel tartott kapcsolata és annak formája, érvényesítése, a munkáltatói jogok és kötelezettségek betartása, a vállalkozói díjak és árak képzése, alkalmazása, a kimenő számlák elkészítése, a számlázási, a nyugtaadási szabályok érvényesítése, a követelések behajtása. Ennek megfelelően a Könyvelő Iroda nem rendelkezik az Ügyfél anyagi- és pénzügyi eszközei felett. Nem képezi jelen szerződés tárgyát az Ügyfél vállalkozási/tevékenységi körén kívül álló, de azzal összefüggésben lévő, a vállalkozás tagjaival é alkalmazottaival, vagy azok más cégeivel kapcsolatos egyéb adókötelezettséggel, adatszolgáltatással járó feladatok elvégzése. Nem képezi a szerződés és a szolgáltatás tárgyát az Ügyfél pénzügyi, banki átutalási bizonylatainak postázása, egyéb más előírt analitikus nyilvántartás vezetése. Például értékpapír-nyilvántartás, elszámolási előlegek nyilvántartása, szigorú számadású bizonylatok nyilvántartása (pl. nyugtatömbökről, számlákról) jövedéki nyilvántartás, gépkocsik útvonalnyilvántartásának vezetése, árnyilvántartás készítése, tárgyieszköz-leltár készítése, stb.
5.8.3. Nem tartoznak a Könyvelő Iroda feladat- és felelősségi körébe az ügyvédi szolgáltatások: jogi tanácsadás, okiratok készítése, cégalapítás, bírósági képviselet stb.
5.9. A Szolgáltatások teljesítési helye A Könyvelő Iroda a szolgáltatásait a székhelyén, telephelyét teljesíti, az ügyfél székhelyén, telephelyén rendszeres, folyamatos megjelenésre, szolgáltatásra nem köteles. Felek a Könyvelési szerződésben ettől eltérően rendelkezhetnek.
5.10. Jogi tájékoztatás
A Könyvelő Iroda tájékoztatja az Ügyfelet, hogy a gazdasági tevékenysége, az egyes gazdasági ügyeletek megkötése, teljesítése során az alapvető számviteli és az adózási alapelvek betartása az Ügyfélre hátrányos adózási jogkövetkezmények elkerülése miatt kiemelten fontos adózói kötelezettség. Az Ügyfél e tájékoztatást a könyvelési szerződés és jelen ÁSZF aláírásával tudomásul veszi.

5.10.1. Alapvető számviteli, könyvviteli kötelezettségek és ismeretek Az Ügyfelet mint gazdálkodót a Számviteli törvényben és végrehajtási jogszabályban
meghatározott számviteli kötelezettségek terhelik. Egyéni vállalkozók könyvviteli kötelezettségeit az Szja törvény tartalmazza. A Számviteli törvény rendelkezés szerint a számlarend összeállításáért, annak folyamatos karbantartásáért, a naprakész könyvvezetés helyességéért a gazdálkodó képviseletére jogosult személy a felelős. Minden gazdasági műveletről, eseményről, amely az eszközök, illetve az eszközök forrásainak állományát vagy összetételét megváltoztatja, bizonylatot kell kiállítani (készíteni). A gazdasági műveletek (események) folyamatát tükröző összes bizonylat adatait a könyvviteli nyilvántartásokban rögzíteni kell. A számviteli (könyvviteli) nyilvántartásokba csak szabályszerűen kiállított bizonylat alapján szabad adatokat bejegyezni. Szabályszerű az a bizonylat, amely az adott gazdasági műveletre (eseményre) vonatkozóan a könyvvitelben rögzítendő és a más jogszabályban előírt adatokat a valóságnak megfelelően, hiánytalanul tartalmazza, megfelelő a bizonylat általános alaki és tartalmi követelményeinek, és amelyet – hiba esetén – előírásszerűen javítottak. A számviteli bizonylat adatainak alakilag és tartalmilag hitelesnek, megbízhatónak és helytállónak kell lennie. A bizonylat szerkesztésekor a világosság elvét szem előtt kell tartani. A bizonylatok alaki kellékeit a Számviteli törvény és az Áfa törvény tartalmazza.
5.10.2. Alapvető adókötelezettségek és adózási ismeretek Az ügyfél, mint gazdálkodó tevékenységére vonatkozó adókötelezettségeket az adótörvények tartalmazzák, amelyek évente, vagy év közben is változhatnak. Értékhatárok elérésével az adózót bejelentési kötelezettségek terhelhetik, általában év végén van mód eltérő adózási módok választására, a határidők elmulasztása jogvesztő lehet. Az adóbevallási és adófizetési határidőket az adózás rendjéről szóló 2003.évi XCIII. törvény 1. és 2. számú melléklete tartalmazza. A saját tevékenységre vonatkozó adójogszabályok és változások figyelemmel kísérése, alkalmazása, a gazdálkodási adatok értékelése és a szükséges döntések meghozatala az Ügyfél kötelezettsége. Egyes adótörvények minden adózóra kötelező érvényű alapelveket határoznak meg, amelyek lényege a következőképpen foglalható össze: Az adótörvények alkalmazásában a szerződést, ügyletet és más hasonló cselekményeket valódi tartalmuk szerint kell minősíteni. Az érvénytelen szerződésnek vagy más jogügyletnek az adózás szempontjából annyiban van jelentősége, amennyiben gazdasági eredménye kimutatható. A szokásos piaci ártól eltérő szerződései feltételeket alkalmazó kapcsolt vállalkozások ügyleteit adózási szempontból a szokásos piaci ár alapulvételével kell minősíteni. Nem alkalmazható a rendelkezés, ha a kapcsolt vállalkozások magatartása megfelel a független felektől az adott esetben elvárható piaci magatartásnak. A törvény előírja, hogy az adójogviszonyokban a jogokat rendeltetésszerűen kell gyakorolni. Az adótörvények alkalmazásában nem minősül rendeltetésszerű joggyakorlásnak az olyan szerződés vagy más jogügylet, amelynek célja az adótörvényben foglalt rendelkezések megkerülése. A társasági adóban és a személyi jövedelemadóban az adókötelezettséget, az adót befolyásoló, annak csökkenését eredményező szabály, adóelőny (adómentesség, adókedvezmény) annyiban alkalmazható, illetőleg érvényesíthető, amennyiben az annak alapjául szolgáló jogügylet, más hasonló cselekmény tartalma megvalósítja a szabály, az adóelőny célját. A törvény szerint az alkalmazhatóságot, illetőleg az érvényesíthetőséget annak kell bizonyítania, akinek az érdekében áll. Ha a jogügylet tartalma alapján az állapítható meg, hogy annak célja csak adóelőny az egy fél vagy a felek számára, akkor a jogügylet alapján elszámolt költség, ráfordítás, nem minősül a vállalkozás érdekében felmerült költségnek, ráfordításnak, illetve adóelőny nem érvényesíthető. A törvény szerint a nem a vállalkozási tevékenység érdekében felmerülő költségek, ráfordítások nem számolhatók el, növelik az adóalapot, Költségelszámolás csak szabályszerű számla alapján lehetséges – Az általános forgalmi levonásának tárgyi feltétele a számla illetve a törvényben meghatározott további okiratok,. Az Áfa törvény meghatározott termékekre és szolgáltatásokra levonási tilalmat és korlátozásokat állapít meg, illetve egyes tevékenységekre eltérő adózási módokat tartalmaz. A foglalkoztatási jogviszonyokhoz a törvényben írta szerint – egyéb kötelezettségek mellett – bejelentési és járulékfizetési kötelezettségek kapcsolódnak.

6. A SZÁMVITELI BIZONYLATOK FELDOLGOZÁSRA ÁTADÁSA,
HATÁRIDŐK
6.1. A Könyvelő Iroda az Ügyfél által átadott számviteli bizonylatokat dolgozza fel. Az Ügyfél a gazdasági tevékenysége során keletkezett valamennyi számviteli bizonylat határidőben történő hiánytalan átadására köteles. Az átadás helye a Könyvelő Iroda székhelye (telephelye). Az Ügyfél szavatolja, hogy a szerződés teljesítése során az általa szolgáltatandó számviteli bizonylatok, adatok, információk tartalma a valóságnak megfelel. Ha az ügyfél egy gazdasági ügylethez tartozó összes számviteli bizonylatot, kapcsolódó szerződéseket, egyéb iratot nem adja át, a Könyvelő Iroda jogosult a rendelkezésére álló számviteli bizonylatok és adatok alapján eljárni. A Könyvelő az átadott bizonylatokon (azok hátoldalán) időbélyegzővel igazolja azok átvételét, az átvétel pontos időpontját.
6.2. Számviteli bizonylat minden olyan, az Ügyfél mint gazdálkodó által kiállított, készített, illetve a gazdálkodóval üzleti vagy egyéb kapcsolatban álló természetes személy, vagy más gazdálkodó által kiállított, készített okmány (számla, szerződés, megállapodás, kimutatás, hitelintézeti bizonylat, bankkivonat, jogszabályi rendelkezés, egyéb ilyennek minősíthető irat) – függetlenül annak nyomdai vagy egyéb előállítási módjától –, amely a gazdasági esemény
számviteli elszámolását (nyilvántartását) támasztja alá (Sztv.166.§./1/).
6.3. Az Ügyfél a számviteli bizonylatokat rendszerezve, előkészítve – az átadásra kerülő eges bizonylatok egyedi azonosítót tartalmazó iratjegyzéken köteles átadni a Könyvelő Iroda részére. Az iratjegyzéken a Könyvelő Iroda munkatársa aláírásával igazolja az ott feltüntetett számviteli bizonylatok átvételét. Az iratjegyzék kitöltése az Ügyfél feladata. Amennyiben az Ügyfél a tételes iratjegyzéket nem alkalmazza, őt terheli az átadás időpontjának és annak
bizonyítása, hogy valamely számviteli bizonylat átadása a Könyvelő Iroda részére megtörtént. A teljeskörűség, a bizonylatok hiánytalanságának biztosítása a Megrendelő feladata. Amennyiben a Könyvelő a bizonylatok hiányosságát észleli, azok pótlására felhívja a Megrendelőt. A Könyvelő a munkája során csak és kizárólag az írásban és a tartalmi és formai követelményeknek megfelelő, eredeti bizonylattal dokumentált adatokat veszi figyelembe. Amennyiben a feldolgozásnál nem megfelelő, nem egyértelmű bizonylatokkal találkozik, köteles erre a Megrendelőt figyelmeztetni.
6.4. A számviteli bizonylatok előkészítése – a 2000. évi C. törvény (Számviteli törvény)
9.§.(2) szerint egyszerűsített éves beszámoló készítésére kötelezett Ügyfél esetében – a könyvelendő alapbizonylatok időrendbe szedett, csoportosított összerendezését és minden szükséges információt biztosító ide vonatkozó okmányokkal, szerződésekkel való felszereltségét jelenti. A nem kellően bizonylatolt gazdasági események, hiányzó iratok, okmányok és szerződések miatti hiányos, vagy téves könyvelésből adódó következményeket az Ügyfél vállalja magára. A könyvelési bizonylatok egyértelmű azonosításában a felek együttműködnek. A nem magyar nyelven készült bizonylatok esetében az Ügyfél köteles annak tartalmi fordítását magyar nyelven feltűntetni és azt aláírásával igazolni. A Könyvelő Iroda előtt ismeretlen megállapodások, levelezése miatti helytelen értelmezésből és hiányos könyvelésből adódó következmények az Ügyfelet terhelik. Aláírásra kötelezett bevallásokat, okmányokat aláírás nélkül a Könyvelő nem továbbíthatja. Késedelmes aláírás miatti határidőcsúszásból eredő jogkövetkezmények a Megrendelőt terhelik.

6.5. Az átadásra kerülő számviteli bizonylatok (könyvelési anyag) csoportosítása a következő
• Banki bizonylatok
• Pénztári (készpénzes) bizonylatok
• Vevőszámlák
• Szállítók számlái
• Vegyes (az előzőekhez nem tartozó) könyvelési bizonylatok
A fenti csoportokra rendezett bizonylatokat időrendi sorrendbe állítva kell a 6.8. pont szerinti határidőre átadni. Késedelem esetén két szóbeli vagy írásbeli felhívás után a 15. pont szerinti honoráriumra 20% felár kerül számlázásra.
6.6. A bér- és jövedelem-elszámolás elvégzéséhez az Ügyfél gépi adatfeldolgozásra alkalmas elszámoló lapot ad havonta minden dolgozójáról a 6.8. pontban meghatározott határidőre. Ennek az adatszolgáltatásnak a helyes bérszámfejtéshez szükséges minden adatot tartalmaznia kell. Új dolgozó felvételét Ügyfél a felvételt követően azonnal munkaügyi felvételi lapon köteles közölni. E nélkül a Könyvelő Iroda csak hiányos bérjegyzéket, elszámolást és nyilvántartást tud készíteni, nem áll módjában a dolgozót az adóhivatalhoz bejelenteni. A hiányos elszámolás elkerülése érdekében a Könyvelő Iroda által tett intézkedések (telefon, fax, stb.) költségkihatásait az Ügyfél megtéríti.
6.7. A Könyvelő Iroda az Ügyfél által megadott költséghelyek vagy más gyűjtési szempontok szerinti bontásban havonta bérjegyzéket készít, a közölt költséghelyenként bérfeladást biztosít, a bérfizetéshez banki átutalást készít elő. A kilépő dolgozók részére Ügyfél utasítása
alapján a Könyvelő Iroda állítja ki a szükséges és előírt igazolásokat.
6.8. A számviteli bizonylatok átadásának határideje: Könyvelés bizonylatok határideje: a tárgyhónapot követő hó 10. (tizedik) napja Bérszámfejtési bizonylatok határideje: legkésőbb a tárgyhónapot követő hó 2. (második) napja Év végi leltárak átadási időpontja: tárgyévet követő év január 20-a A 3 (három) napot meghaladó késedelmes, illetve hiányos átadás, vagy e szerződési pontban foglalt előírásaitól eltérő előkészítés és iratkezelés következményeiért, többletköltségekért az Ügyfelet terheli a felelősség. 
6.9. Az Ügyfél a Könyvelő Iroda feladatkörébe tartozó szolgáltatások elvégzéséhez a számviteli bizonylatokon túl a feldolgozáshoz szükséges adatokat, információkat, tájékoztatásokat is biztosítja.
6.10. A Könyvelő Iroda kizárólag az Ügyfél által rendelkezésre bocsátott okmányok, iratok, felhasználásával végez, mindenkor figyelemmel a rendelkezések pontos betartására. A munka elvégzése során az Ügyfél adhat utasításokat, de ha azok szakszerűtlenek lennének, a Könyvelő Iroda erre a tényre az Ügyfelet figyelmeztetni köteles. Amennyiben a figyelmeztetés ellenére az Ügyfél ragaszkodik utasításához, vagy e szerződéstől eltérő eljárás alkalmazásához, úgy a Könyvelő Iroda vagy felmondhatja e szerződést, vagy pedig eljárása az Ügyfél felelősségére és kárára történik. Az Ügyfél részéről utasításokat csak a társaság cégjegyzékbe bejegyzett képviselője adhat.
6.11. A Könyvelő Iroda a részére feldolgozásra átadott számlák, okmányok, bizonylatok, egyéb adatok helyességét csak és kizárólag számszaki és formai szempontból ellenőrizheti, tartalmi ellenőrzési joggal nem rendelkezik. A számviteli bizonylatok feldolgozásra való átadása előtt az Ügyfél kötelese a bizonylatok alaki és tartalmi felülvizsgálatát elvégezni. Az átadás a Könyvelő Iroda felé igazolja, hogy az Ügyfél e kötelezettségének eleget tett, és az átadott számviteli bizonylatok feldolgozhatók. A számviteli bizonylatok tartalmi megfelelősségéért, hitelességéért az Ügyfél felel.
6.12. Nem minősül szerződésszegésnek, így a kártérítési felelősségét sem alapozza meg, ha a Könyvelő Iroda az esedékes átadási határidőben a számviteli bizonylatok feldolgozásra való átvételét az Ügyféltől – a szerződésben, ÁSZF-ben kikötött jogával élve – megtagadja. Ez esetben a számviteli bizonylatok feldolgozásáról az Ügyfél maga köteles gondoskodni.
6.13. A Könyvelő Iroda a feldolgozásra átvett számviteli bizonylatokat a feldolgozást követően visszaadja az Ügyfélnek. Amennyiben az Ügyfél a részére kiadandó iratok átvételéről tételes iratjegyzéket nem vesz fel, őt terheli annak bizonyítása, hogy meghatározott számviteli bizonylat, bevallás, szerződés egyéb irat kiadása, visszaadása részére nem történt meg.
6.14. Az Ügyfél a számviteli bizonylatok adatait feldolgozásra elektronikus úton is átadhatja. Ez esetben az átadás időpontja az a nap, amikor az elektronikus küldemény a Könyvelő Iroda számítógépes rendszerébe megérkezik. Az Ügyfél felelősségi körébe tartozik az adattovábbítás biztonságának biztosítása. A Könyvelő Iroda nem felel azért, ha az elektronikusan továbbított adatok egyáltalán nem, hibásan, vagy sérülten érkeznek meg. Nem felel a Könyvelő Iroda azért, ha az internetes hálózat működése során a továbbított adatok jogosulatlan harmadik személyek javára esetlegesen ismertté válhatnak. A Könyvelő Iroda nem felel a szolgáltatók rendszerében bekövetkezett üzemzavarokért.
6. 15. A Könyvelő megtagadhatja a szerződésben foglaltak teljesítést [a Ptk. 281 § (2) bekezdése alapján], amennyiben:
a) a Megrendelő a szerződés szerinti kötelezettségeivel időközben késedelembe esik, amíg a késedelem tart;
b) a Megrendelő vagyoni viszonyainak időközben bekövetkezett jelentős megromlása folytán, ha azt érzékeli, hogy a viszontszolgáltatás (fizetés) veszélyeztetve van;
c) a Megrendelőnek – a szerződésben a késedelmi kamatra írtak figyelembe vételével is – a Könyvelővel szemben pénzügyi fedezethiány miatt kiegyenlítetlen tartozása áll fenn.

7. AZ ÜGYFÉL JOGAI ÉS KÖTELEZETTSÉGEI
7.1. Az Ügyfél kötelezettsége, hogy vállalkozását, szervezetét terhelő adókötelezettség esedékességi határideje előtt (NAV által kezelt adók, társadalombiztosítási kötelezettségek vonatkozásában a tárgyhónapot követő hónap 12. és 20. napja) személyesen intézkedik a kötelezettségek pénzügyi rendezéséről.
7.2. Az Ügyfél kötelezettsége, hogy a vállalkozását érintő adatokban bekövetkező változásokról azonnal és írásban, legfeljebb 5 (öt) napon belül értesíti Könyvelő Irodát, hogy az a szükséges intézkedéseket időben megtehesse. Ilyen adatok például (nem teljes körűen): új bankszámla nyitása, régi bankszámla megszűntetése, a társasági szerződésmódosítás, tisztségviselők változása, tag halála, kilépése, új tag belépése, új tevékenység bevezetése,
telephely megnyitása, bezárása, stb. változások.
7.3. A Könyvelő Iroda az Ügyfél kérése alapján, részére a könyvelt adatok bármelyikéről, azok csoportjáról, értékadatairól információt ad.
7.4. A Könyvelő Iroda által vezetett könyvelés ellenőrzésére, felülvizsgálatára az Ügyfél jogosult és köteles is egyben. A feltárt hibák rendezésére a Könyvelő Iroda soron kívül kötelezhető.
7.5. Az Ügyfél köteles gondoskodni a kötelező számviteli szabályzatok elkészítéséről. Amennyiben az Ügyfél nem rendelkezik saját számvitel-politikával, az Ügyfél külön megbízása és díjfizetése mellett a Könyvelő Iroda elkészíti. Megbízás és Számviteli politika hiányában a Könyvelő Iroda a saját maga számlarendje szerint, a számviteli törvény előírásainak megfelelő módon végzi a könyvelést.
7.6 A bizonylatok határidőn túli rendelkezésre bocsátásából eredő mindennemű késedelem a Megrendelő felelőssége, veszélye és kára.
8. KAPCSOLATTARTÓK
8.1. Az Ügyfél a könyvelési szerződésben jogosult megnevezni azon személyeket, akik a szerződés teljesítésében a képviseletében közreműködnek. A közreműködőkre a Könyvelő Iroda köteles elvégezni a törvényben előírt azonosítási feladatokat. Utasítási joga csak az Ügyfél cégjegyzékben bejegyzett képviselőjének, illetve az általa erre külön írásban meghatalmazott kapcsolattartónak van. A kapcsolattartók nyilatkozatait a Könyvelő Iroda az
Ügyfél által tett nyilatkozatnak tekinti mindaddig, amíg a kapcsolattartói megbízás visszavonását az Ügyfél a Könyvelő Irodának be nem jelenti.
8.2. A Könyvelő Iroda részéről az Ügyféllel való kapcsolattartása a Könyvelő Iroda munkatársai jogosultak. Érdemi döntésekre meghozatalára, adótanácsadásra csak a kijelölt munkatárs, illetve a Könyvelő Iroda vezetője jogosult. A kapcsolattartóval bármilyen formában – szóban, levélben, faxon, e-mailben – közölt értesítések, tájékoztatások az Ügyféllel közölt értesítésnek, tájékoztatásnak minősülnek. A Könyvelő Iroda korlátozás nélkül jogosult az Ügyfélre vonatkozó minden tájékoztatást, közlést bármely kapcsolattartónak megtenni. 
8.3. Amennyiben az Ügyfél mint gazdasági társaság tagjai nem kapcsolattartók, és meghatalmazással sem rendelkeznek, a Könyvelő Iroda előtt a társaság ügyeiben nem járhatnak el, részükre tájékoztatást, iratbetekintést a Könyvelő Iroda csak az ügyvezető külön írásos meghatalmazása alapján adhat. Ugyanez irányadó minden más harmadik személy vonatkozásában – a törvényes jogkörben eljáró hatósági személyek kivételével.
9. AZ ÜGYFÉL DÍJFIZETÉSI KÖTELEZETTSÉGE
9.1. Az Ügyfél a Könyvelő Iroda szolgáltatásai ellenében az alábbi feltételek szerinti díjfizetésre köteles.
9.2. A Könyvelő Iroda díjszabását az 1. számú melléklet tartalmazza.
9.3. A könyvelési szerződésben a felek havi átalánydíjban is megállapodhatnak, erről a Könyvelői Szerződés rendelkezik.
9.4. A Könyvelő Iroda az általa tejesített tanácsadásról a ráfordított munkaórák feltűntetésével jogosult munkalapot kiállítani, amely a díjelszámolás alapja. Szóbeli tanácsadás során minden megkezdett óra 1 órának számít. A tanácsadási díj fizetési határideje a számlában 8 nap.
9.5. Amennyiben a Könyvelői Szerződés másképp nem rendelkezik, Könyvelő Iroda a szolgáltatási díj módosítására évente jogosult javaslatot tenni, figyelemmel az Ügyfél könyvelési anyagának mennyiségére, tételszámára, tevékenységének nagyságára, árbevételi és létszám adataira, a telephelyek számának változására, új tevékenység indítására, TB kifizetőhely létrehozására, megszűntetésére. Abban az esetben, ha az előző évhez képest a változás nem éri el, és nem haladja meg a 10%-ot, a díjak csak az inflációs mértékkel növelhetők. A díjnövelésről a Könyvelő Iroda az Ügyfelet értesíteni köteles. Ha az Ügyfél az értesítéstől számított 15 napon belül észrevételt nem tesz, kifogást nem emel, a változást részéről elfogadottnak kell tekinteni. Amennyiben az Ügyfél a szerződésmódosítás következtében nem kívánja a Könyvelő Iroda szolgáltatásait igénybe venni, jogosult 30 napos határidővel a Könyvelő Irodával kötött szerződést felmondani.
9.6. Felek – tekintettel a fenti szolgáltatások folyamatos jellegére – úgy állapodnak meg, hogy azok teljesítési időpontjául a tárgyhónapot követő hónapban kiállított számla fizetési határnapját fogadják el. A Könyvelő Iroda jogosult valamennyi szolgáltatását 8 napos fizetési határidővel számlázni. Késedelmes fizetés esetén az Ügyfél jegybanki alapkamatnak megfelelő késedelmi kamatot köteles fizetni, illetőleg életbe lépnek a Szerződésbe foglalt, a behajtási költségátalány kiszámlázásával kapcsolatban lefektetett rendelkezések.
9.7. A Könyvelő Iroda a számlájának 30 napon túli késedelmes kiegyenlítése esetén jogosult az Ügyfél aktuálisan esedékes leadandó számviteli bizonylatainak feldolgozásra való átvételét megtagadni. A bizonylatok átvételének megtagadásával egyidejűleg a Könyvelő Iroda jogosult az adóhatóság felé fennálló állandó meghatalmazása azonnali hatályú felmondására, és egyidejűleg az állandó meghatalmazás megszűnésének egyoldalú bejelentésére az adóhatóság részére. A számviteli bizonylatok átvételének megtagadása esetén azok feldolgozásáról, és folyamatos könyvviteli és adókötelezettségei tejesítéséről az Ügyfél maga köteles gondoskodni. Ha a hátralékos díjtartozást és késedelmi kamatát az Ügyfél nem egyenlíti ki, a számla szerinti fizetési határidőt követő 30. napot követően a Könyvelő Iroda jogosult a könyvelési szerződés azonnali hatályú megszűntetésére.
9.8. A Könyvelő Iroda az Ügyfél 45 napot meghaladó díjhátraléka esetén jogosult megkövetelni az Ügyféltől, hogy a hátralékos és jövőben lejáró díjfizetésre nyújtson biztosítékot. Az Ügyfél köteles a biztosíték nyújtásáról a Könyvelő Iroda felhívása esetén azonnal gondoskodni. A biztosíték nyújtásáig a Könyvelő Iroda jogosult az esedékes számviteli bizonylatok feldolgozásra való átvételét megtagadni és az adóhatósági állandó meghatalmazását felmondani és ezt az adóhatóságnak azonnali hatállyal bejelenteni. A Könyvelő Iroda jogosult eldönteni – az Ügyfél lehetőségeit is figyelembe véve -, hogy milyen biztosítékot követel, s ezt milyen értékben fogadja el fedezetként. A Könyvelő Iroda követelésének biztosítására különösen az alábbi jogi biztosítékokat alkalmazhatja:

1. Óvadék
2. Készfizető kezesség
3. Vételi jog
9.8.1. Óvadék
Ha a Könyvelő Iroda követelésének fedezetéül az Ügyfél vagy a javára kötelezettséget vállaló harmadik személy tulajdonában álló, és a Könyvelő Irodának átadott pénz, vagy értékpapír (óvadék) szolgál, az óvadék az Ügyfél Könyvelő Irodával szemben fennálló tartozásai, valamint a fizetési kötelezettség késedelmes teljesítése esetén járó késedelmi kamat és az esetleges végrehajtás vagy más jogérvényesítéssel kapcsolatos költségek megfizetését
biztosítja. Az Ügyfél, illetve az óvadékot nyújtó harmadik személy hozzájárul ahhoz, hogy a Könyvelő Iroda az Ügyféllel szembeni követeléseit az óvadékból közvetlenül kielégítheti. Az óvadékba – ellenkező kikötés hiányában – beleszámít az óvadék haszna is. Az óvadék akkor szűnik meg, ha az Ügyfél a Könyvelő irodával szemben bármilyen jogcímen fennálló tartozását és annak járulékait tejes egészében megfizette. A Könyvelő Iroda az óvadék megszűnésekor köteles azt az Ügyfélnek visszaadni.
9.8.2 Készfizető kezesség A Könyvelő Iroda az Ügyfél tartozásai megfizetésének személyi biztosítékaként egy vagy több kezes állítását igényelheti. A kezes olyan nagykorú, cselekvőképes magánszemély, illetve olyan jogi személy, vagy jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, gazdálkodó szervezet lehet, aki/amely az Ügyfél tartozásának (beleértve a járulékokat is) ismeretében írásban vállalja, hogy az Ügyfél helyett esedékességkor képes és kész a tartozást (beleértve a járulékokat is) az Ügyfél helyett megfizetni, tekintet nélkül arra, hogy a Könyvelő Iroda az Ügyféltől a tartozást megkísérelte-e behajtani (készfizető kezesség). Amennyiben az Ügyfél esedékességkor nem tejesíti a Könyvelő Irodával szemben fennálló fizetési kötelezettségét, a Könyvelő Iroda az Ügyfél értesítése nélkül jogosult a követelést a kezessel szemben érvényesíteni.
9.8.3. Vételi jog
A Könyvelő Iroda igényelheti, hogy az Ügyfél vagy biztosítékot nyújtó fél a vagyontárgyra eladóként kössön vele, vagy az általa kijelölt személlyel vételi jogot alapító szerződést, amelynek alapján a Könyvelő Iroda jogosulttá válik arra, hogy a vagyontárgyat egyoldalú jognyilatkozattal a szerződésben meghatározott vételárért megszerezze. A Könyvelő Iroda vételi joga gyakorlására harmadik személyt is kijelölhet. A Könyvelő Iroda, vagy a vételi jog gyakorlására kijelölt harmadik személy a vételi jogot egyoldalú, az eladóhoz ajánlott levélként elküldött nyilatkozatával gyakorolhatja. A vételár megfizetése a vételi jogot alapító szerződésben foglaltak szerint és határidőben a Könyvelő Irodának, illetve a vételi jog gyakorlására kijelölt harmadik személynek az eladóval szembeni követelésébe való beszámítása mellett történik. A vagyontárgy tulajdonjoga a Könyvelő iroda vagy a vételi jog gyakorlására kijelölt harmadik személy egyoldalú nyilatkozatának közlése napján, ingatlan esetében a tulajdonjog ingatlan-nyilvántartási bejegyzésével száll át a Könyvelő Irodára, vagy a vételi jog gyakorlásár kijelölt harmadik személyre.

10. A személyes adatok védelme: adatkezeléssel és adatvédelemmel kapcsolatos rendelkezések Az Ügyfél, vagy az Ügyfél képviselője a szerződés aláírásával megadja hozzájárulását a Könyvelő Iroda részére a személyes adatai kezeléséhez, valamint az általa – a jelen ÁSZF és/vagy a Könyvelési szerződés alapján – biztosított adatok feldolgozásához az alábbi feltételekkel: A Könyvelő Iroda adatkezelésére és adatfeldolgozására elsősorban az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (Info tv.) rendelkezései, másodsorban a Könyvelő Iroda mindenkor hatályos Adatkezelési- és
adatvédelmi szabályzata bír hatállyal, kötelező erővel. Az Ügyfél általi, Könyvelő Iroda részére történő adatszolgáltatás és az Ügyfél általi
hozzájárulás önkéntes. Az Ügyfelet, vagy képviselőjét az Info tv. alapján érintettnek kell tekinteni, mivel személyes adat alapján azonosított vagy – közvetlenül vagy közvetve – azonosítható természetes személy, amely adatokat a Könyvelőiroda saját adatkezelési tevékenységei során, mint adatkezelő
kezel, vagy kezelhet. Az Ügyfél adatkezelőnek is minősülhet az Info tv. alapján abban az esetben, ha működéséből adódóan adatokat gyűjt, felvesz, rögzít, rendszerez, tárol, megváltoztat, felhasznál, lekérdez, továbbít, röviden: kezel. Ügyfél kijelenti, hogy tudomással bír arról, hogy az Info tv. alapján a Könyvelő Iroda adatfeldolgozónak minősül tekintettel arra, hogy az Ügyfél és a Könyvelő Iroda között létrejött Könyvelési szerződés alapján adatok feldolgozását végzi.
Abban az esetben, ha Ügyfél adatkezelő is saját működése tekintetében, úgy az adatfeldolgozó Könyvelő Iroda az Info tv. alapján nem kezdeményezheti a könyvelési és/vagy bérszámfejtési és/vagy egyéb tevékenységek, mint adatfeldolgozási tevékenységek Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságnál történő nyilvántartásba vételét, ezért Ügyfél kijelenti, hogy kötelezettséget vállal arra, hogy adatkezelési tevékenységeinek bejelentései során feltünteti annak tényét, hogy a Könyvelő Iroda adatfeldolgozási tevékenységeket lát el bizonyos, a bejelentésben meghatározott adatok tekintetében.
Ügyfél kijelenti, hogy amennyiben bejelentésköteles adatkezelési tevékenységet végez, úgy mindent megtesz annak érdekében, hogy a bejelentés a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság felé megtörténjen, valamint, hogy minden adatkezelési tevékenységéről ügyfeleit, alkalmazottait megfelelően és részletesen tájékoztatja az Info tv. alapján. A bejelentés elmaradásából származó mindennemű felelősséget és kárt, ideértve a bírságot és
egyebeket, az Ügyfél köteles viselni. A Könyvelő Iroda részéről történő bármilyen adatkezelési tevékenységgel kapcsolatos adatkezelés célja a mindenkor hatályos és rá vonatkozó törvényi kötelezettségek teljesítése, továbbá a Könyvelési szerződésbe foglalt szolgáltatások és vállalt kötelezettségek teljesítése, az Ügyfél vagy az Ügyfél képviselőjének azonosítása, az Ügyféllel való kapcsolattartás és kommunikáció, a Könyvelő iroda jogos érdekeinek érvényesítése, a Könyvelési szerződésben szabályozott jogviszony szerinti elszámolás, és a Könyvelő irodát az Ügyfél vonatkozásában terhelő adókötelezettségek tejesítése. A Könyvelő Iroda adatkezelési és –feldolgozási tevékenységeit, az adatkezeléssel érintett adatok köreit, az adatkezelésekre vonatkozó időtartamok, a jogokat és kötelezettségeket, valamint egyéb szabályokat a Könyvelő Iroda mindenkor hatályos, a jelen általános szerződési feltételektől formailag különálló Adatkezelési- és adatvédelmi szabályzata rendezi, amely a jelen ÁSZF-től tartalmilag elválaszthatatlan és amely elektronikusan elérhető a Könyvelő Iroda honlapján, valamint amelynek egy-egy papír alapú változata elérhető a Könyvelő Iroda székhelyén és telephelyein. Ügyfél kijelenti, hogy megismerte, megértette és tudomásul vette a Könyvelő Iroda adatvédelemmel és adatkezeléssel kapcsolatos szabályozását.

11. PÉNZMOSÁS ELLENI KÖTELEZETTSÉGEK TELJESÍTÉSE
11.1. A Könyvelő irodát a könyvviteli és adótanácsadói szolgáltatása tejesítése körében a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2007. évi CXXXVI. törvényben előírt kötelezettségek terhelik.
11.2. A Könyvelő Iroda az Ügyfél, a nevében eljáró személy, a meghatalmazottja, illetve a rendelkezésre jogosult személy ügyfél átvilágítását (személyazonosságának igazoló ellenőrzését és azonosítását) a törvényben írtak szerint köteles elvégezni. Az Ügyfél képviselője a szerződés aláírásával nyilatkozik, hogy a saját nevében jár el.
11.3. A személyazonosság igazoló ellenőrzése és az azonosítás során az Ügyfél köteles a Könyvelő iroda részére írásbeli nyilatkozatot tenni, hogy a saját, illetőleg a tényleges tulajdonos nevében, illetőleg érdekében jár el (továbbiakban: tényleges tulajdonos). Amennyiben a szerződéses kapcsolat fennállása alatt kétség merül fel a tényleges tulajdonos kilétével kapcsolatban, a Könyvelő Iroda ismételt nyilatkozattételre szólítja fel az Ügyfelet.
11.4. Az Ügyfél, képviselője, meghatalmazottja, kapcsolattartója a személyazonosság igazoló ellenőrzése során a Könyvelő iroda részére az alábbi okmányok bemutatására köteles:

• magyar állampolgár természetes személy esetén személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolványa és lakcímet igazoló hatósági igazolványa,
• külföldi természetes személy útlevele vagy személyi azonosító igazolványa, feltéve, hogy az magyarországi tartózkodásra jogosít vagy tartózkodási jogot
igazoló okmánya vagy tartózkodásra jogosító okmánya; Jogi személy, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező más szervezet 30 napnál nem régebbi okirattal köteles igazolni, hogy a Cégbíróság vagy más nyilvántartó hatóság bejegyezte, vagy alakuló szervezet esetén, hogy a bejegyzése folyamatban van.
11.5. A Könyvelő Iroda az azonosítás során az alábbi adatokat rögzíti:a) természetes személy

aa) családi és utónevét (születési nevét),
ab) lakcímét
ac) állampolgárságát
ad) azonosító okmányának típusát és számát,
ae) külföldi esetében a magyarországi tartózkodási helyet;
b) jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet
ba) nevét, rövidített nevét,
bb) székhelyének, külföldi székhelyű vállalkozás esetén magyarországi fióktelepének címét,
bc) cégbírósági nyilvántartásban szereplő jogi személy esetén cégjegyzékszámát, egyéb jogi személy esetén cégjegyzékszámát, a létrejöttéről (nyilvántartásba vételéről, bejegyzéséről) szóló határozat számát vagy nyilvántartási számát.
11.6. Az Ügyfél köteles a szerződéses kapcsolat fennállása alatt az azonosítás során megadott adatokban, illetve a tényleges tulajdonos személyét érintően bekövetkezett változásról, a tudomásszerzéstől számított 5 (öt) munkanapon belül a Könyvelő Irodát írásban értesíteni.
11.7. Amennyiben az Ügyfél a személyazonosság igazoló ellenőrzéséhez képviseleti jog vagy bármely más tény bizonyítására idegen nyelvű dokumentumot bocsát a Könyvelő Iroda rendelkezésére, a Könyvelő Iroda jogosult annak hitelesített vagy szakfordító általi magyar nyelvű fordítást kérni.
11.8. A Könyvelő Iroda az ügyfél átvilágítási kötelezettség teljesítése során tudomására jutott adatokat, illetve okiratokat a szerződéses kapcsolat fennállása alatt, valamit a szerződéses kapcsolat megszűnését követő 8 (nyolc ) évig tartja nyilván és őrzi meg.
12. ÜZLETI TITOKRA VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK
12.1 A Könyvelő Iroda és az Ügyfél, mint szerződő felek kölcsönösen üzleti titoknak tekintik a saját gazdasági tevékenységükhöz kapcsolódó – nem nyilvános – minden olyan tényt, információt, megoldást vagy adatot, amelynek nyilvánosságra hozatala, illetéktelenek által történő megszerzése vagy felhasználása a jogosult fél jogszerű pénzügyi, gazdasági vagy piaci érdekeit sértené vagy veszélyeztetné, és amelynek titokban tartás érdekében a jogosult a
szükséges intézkedéseket megtette.
12.2. A Könyvelő Iroda az Ügyfélről rendelkezésre álló minden olyan – nem nyilvános – adatot, tényt, információt, amely az Ügyfél személyére, adataira, vagyoni helyzetére, üzleti tevékenységére, gazdálkodására, tulajdonosi, üzleti kapcsolataira, számláinak egyenlegére, forgalmára, ügyfelei, vevői, szállítói személyére, ezek címadataira, továbbá a Könyvelő Irodával kötött szerződésére vonatkozik, üzleti titokként kezel. Természetes személyek ezen adatai vonatkozásában a személyes adatok védelmére vonatkozó szabályok is alkalmazandók. A titoktartási kötelezettség – időbeli korlátozás nélkül – a Könyvelő iroda minden vezetőjére, és alkalmazottjára, valamint mindazokra vonatkozik, akik az Ügyféllel kapcsolatos információkhoz a Könyvelő Iroda teljesítése során jutottak hozzá (alvállalkozó).12.3. Az Ügyfél a Könyvelő Irodáról rendelkezésére álló minden – nem nyilvános – adatot, tényt, információt üzleti titokként köteles kezelni. Különösen vonatkozik ez a Könyvelő Iroda által alkalmazott eljárásrendre, szolgáltatási szabályokra, szabályzatokra, saját nyomtatványokra, és a Könyvelő Irodával megkötött szerződésre. A titoktartási kötelezettség – időbeli korlátozás nélkül – az Ügyfél minden vezetőjére, és alkalmazottjára, kapcsolattartójára valamint mindazokra vonatkozik, akik a Könyvelő Irodával kapcsolatos információkhoz a tejesítése során jutottak hozzá (alvállalkozó).
12.4. Az üzleti titok megtartására kötelezett szerződő fél az üzleti titkot csak akkor adhatja ki harmadik személynek, ha

a) az üzleti titok jogosultja, vagy kapcsolattartója tejes bizonyító erejű magánokiratba
foglaltan kéri, vagy erre felhatalmazást ad, vagy
b) az üzleti titok jogosultjával szemben fennálló követelése eladásához, értékesítéséhez vagy
lejárt követelése érvényesítéséhez ez szükséges, vagy
c) külön jogszabály alapján előírja

13. A KÖNYVELŐ IRODA FELELŐSSÉGE
13.1. A Könyvelő Iroda a szerződésben szolgáltatásai teljesítése során mindenkor a hatályos jogszabályok előírásai és a szakmai szabályok, szokások szerint, az Ügyfél érdekeinek – az adott körülmények között lehetséges – figyelembevételével, a tőle elvárható gondossággal jár el. A Könyvelő Iroda az általa feldolgozott alapbizonylatokból készített főkönyvi kivonatok, adóalap és adó számítások, kimutatások, bevallások számszaki helyességéért felelősséget vállal. Az e kötelezettségek megsértéséből eredő, az Ügyfélnek okozott károkért polgári jogi felelősséggel tartozik.
13.2. A Könyvelő iroda érvényes felelősségbiztosítással rendelkezik.
13.3. Ha a Könyvelő Iroda alkalmazottja a munkaviszonyával összefüggésben az Ügyfélnek kárt okoz, munkáltatóként a Könyvelő Iroda a felelős.
13.4. Amennyiben a Könyvelő Iroda a szolgáltatása teljesítése érdekében harmadik személy közreműködését veszi igénybe, az ő magatartásáért felel. Nem felel a Könyvelő Iroda, ha a közreműködő harmadik személyt az Ügyfél jelölte ki.
13.5. Adójogviszonyokban az Ügyfél kára alatt jellemzően az adóbírságot, mulasztási bírságot kell érteni. Nem minősül kárnak az Ügyfél terhére megállapított, megfizetett adóhiány.
13.6. A Könyvelő Iroda kártérítési felelőssége – vétkesség hiányában – nem áll fenn az olyan adózási kérdésekben, ahol a jogszabály szövege és az adóhatóság jogalkalmazási gyakorlata nem egyértelmű, jogbizonytalanság áll fenn, illetőleg e témakörökben gyakori, vagy csak kizárólag NAV állásfoglalások születnek.
13.7. A Könyvelő Iroda kártérítési felelőssége nem áll fenn azon könyvviteli, adó- és más jogszabályi kötelezettségek megsértése esetén, amelyekre a szerződéses szolgáltatási kötelezettsége nem terjed ki.
13.8. A Könyvelő Iroda kártérítési felelőssége nem áll fenn az Ügyfél által szolgáltatott, tartalmilag nem hiteles számviteli bizonylatok feldolgozásából eredő károkért. A Könyvelő Iroda nem felel a számviteli bizonylatként szolgáló okmányok eredetiségéért, érvényességéért és fordításáért, valamint az okmányokban említett áruk típusáért, mennyiségéért és minőségéért. A Könyvelő iroda nem felel az olyan károkért, amelyek olyan ok miatt következnek be, amelynek elhárítására vagy befolyásolására a Könyvelő Irodának nincs lehetősége.
13.9. A Könyvelő Iroda nem felelős azokért a károkért, amelyek abból keletkeznek, hogy az Ügyfél adózási, számviteli szakkifejezéseket nem a mindenkori szakmai szokásoknak és szokványoknak megfelelően értelmezte, értette. A Könyvelő iroda az Ügyfél kérésére a szakkifejezések értelmezésével kapcsolatos tájékoztatást megadja.
13.10. A Könyvelő Iroda – figyelemmel a Ptk.314.§./2/ bekezdésére, az ellenszolgáltatás hiányára – a kártérítési felelősségét kizárja az ingyenesen nyújtott ügyfélszolgálati tanácsadás.
13.11. Az Ügyfél a kárigénye érvényesítésekor köteles a Könyvelő Iroda rendelkezésére bocsátani a kártérítési felelősség fennállását igazoló okiratokat. A Könyvelő Iroda ilyen kérése esetén az Ügyfél kárenyhítésként köteles igénybe venni az adóbírságot, mulasztási bírságot, jogkövetkezményt, megállapító hatósági határozat elleni fellebbezési lehetőséget.
13.12. A könyvelési szerződésből eredő kártérítési követelés a kár bekövetkeztétől számított 1 éven belül elévül.
13.13 Az adatfeldolgozás hibájából eredő károkért – amennyiben a Könyvelő felelőssége megállapítható – a helytállási kötelezettség a Könyvelőt 3 havi könyvelési díj mértékéig terheli.

14. ÉRTESÍTÉSEK
14.1. A Könyvelő Iroda az Ügyfél részére szóló írásbeli értesítéseket, nyilatkozatokat, ajánlatokat és okmányokat, beleértve a számviteli bizonylatokat is – amennyiben azokat nem személyesen veszik át – postai úton arra a címre küldi meg, amelyet az Ügyfél megadott részére. A Könyvelő Iroda nem felel azért, ha a megadott név, cím pontatlanság, változása miatt vagy más, a Könyvelő Irodán kívül álló okból a kézbesítés elhúzódik, vagy
eredménytelen.
14.2. A Könyvelő Iroda által az Ügyfélnek postai úton írásban küldött értesítések, közlésének időpontja az értesítés Ügyfél általi kézhezvételének napja. A postai úton, a Könyvelő Iroda által az Ügyfél ismert címére igazoltan megküldött értesítéseket a felek az elküldést követő ötödik (5) munkanapon közöltnek tekintik, még ha azok „címzett ismeretlen”, „elköltözött”, „cím elégtelen”, „nem fogadta el”, vagy „nem kereste” megjelöléssel jönnek is vissza a Könyvelő Irodához. Az elküldés időpontjának igazolásául a Könyvelő Iroda postakönyve, feladóvevénye, vagy ezzel egyenértékű, a posta által kiállított okirat is szolgálhat.
14.3. A hirdetmény útján történő kapcsolattartás megvalósulhat a Könyvelő Iroda Ügyfélszolgálati helyiségében, vagy a honlapján történő közzététellel, amely esetben a hirdetményt a közzététel napján kell közöltnek tekinteni.
14.4. A Könyvelő Iroda jogosult az értesítéseket (ideértve különösen a felszólító levelek, valamint a felmondások kézbesítését is) telefaxon elküldeni az Ügyfél részére. A telefaxon küldött értesítések akkor tekintendőek kézbesítettnek, amikor a Könyvelő Iroda rendelkezésére áll a faxüzenet elküldésének visszaigazolása.
14.5. Az elektronikus úton küldött iratok (levelek, értesítések, nyilatkozatok) a felek jogviszonyában a papíralapú iratok helyettesítésére szolgálnak, azokkal mindenben egyenértékűnek minősülnek. A szerződéses nyilatkozatok alaki kellékei tekintetében az elektronikus úton elküldött nyilatkozatok írásban megtett nyilatkozatnak minősülnek. A Könyvelő Iroda által elektronikus úton küldött irat közlésének időpontja az elküldés napja, a munkanap 16. óráját követően elküldött irat esetén a következő munkanap. Az Ügyfél tudomással bír arról, hogy az elektronikus úton folytatott levelezést a Könyvelő Iroda számítástechnikai rendszere elektronikus úton rögzíti és tárolja, amelynek időtartama 5 év. Az Ügyfél az elektronikus tárolt és rögzített adataiba, irataiba betekinthet. Az Ügyfél elfogadja a Könyvelő Iroda számítógépes rendszerében rögzített adatok valódiságát, esetleges jogvita esetén azt bizonyítékként ismeri el, mind az elektronikus levél elküldése tényére, időpontjára, és tartalmára vonatkozóan.
14.6. Amennyiben az értesítés postai úton, telefax útján és elektronikus úton is megtörténik, akkor a korábban megtörtént értesítéshez fűződnek a joghatások. A Könyvelő Iroda jogosult úgy tekintetni, hogy az Ügyfél tudomásul vette és elfogadta az értesítésben foglaltakat, ha arra a közlést követő 10 napon belül nem érkezett észrevétel vagy kifogás.
14.7. A Könyvelő Irodához érkezett küldemények – beleértve az elektronikus küldeményeket is – érkezési idejére a Könyvelő Iroda nyilvántartása az irányadó.
14.8. Az Ügyfél és a Könyvelő Iroda közötti kapcsolattartás nyelve a magyar. Amennyiben a  értesítés magyar nyelven és idegen nyelven is megküldésre kerül a másik fél részére, akkor a két verzió közötti bármely értelmezési eltérés esetén a magyar nyelvű verzió az irányadó. Az
idegen nyelvű értesítésben használt fogalmak jelentését a szerződéssel és a magyar jogszabályokkal összhangban kell meghatározni.

15. Honorárium
1. A Megrendelő az ÁSZF 5.1 – 5.7 pontjának teljesítéséért a Szerződésben meghatározott díjat fizet a Könyvelőnek.
2. A Megrendelő az éves beszámoló és az évet lezáró adóbevallások elkészítésének a Szerződésben meghatározott díját fizeti a Könyvelőnek.
3. Azokban az esetekben, amikor valamely törvény évközi zárlatot és azon alapuló beszámoló összeállítását írja elő, az évközi beszámoló összeállítására vonatkozóan a Könyvelő az előző pontban leírtaknak megfelelően további egy havi díjat számít fel.
4. Amennyiben a Megrendelő hibájából, késedelméből következően a Könyvelőnek valamely bevallást önellenőrzéssel kell módosítania, a Megrendelő a Szerződésben meghatározott díjat fizet a Könyvelőnek
5. A szokásos üzletmeneten felüli konzultációért a Megrendelő a Szerződésben meghatározott díjat fizet a Könyvelőnek.
6. Az EUR pénznemben meghatározott árak esetén az átszámításnál alkalmazandó árfolyam a teljesítés napjának Raiffeisen eladási árfolyama. Amennyiben az EUR árfolyamában a rögzített árfolyamhoz képest jelentős (10 %-ot meghaladó) változás következik be, akkor a forintban számított árak az árfolyam alakulásával egyezően változnak. 
7. A szerződésben, illetve az ÁSZF tartalmán kívüli szolgáltatások díjazásáról a Felek alkalmanként külön állapodnak meg. Az átalakulással, a cégforma változásával együtt járó számviteli feladatok elkészítése, valamint az egyéb üzleti tervek, hitelkérelmek, pályázatok, stb. elkészítése nem tartozik a szerződés keretébe, ezért díjazásuk külön megállapodást igényel.
8. Külön megállapodáson alapuló díj jár a Könyvelőnek, ha átvállalja a Megrendelő partnereinek létezését igazoló adószám ellenőrzését.
9. Amennyiben a Megrendelő nem gondoskodik az évközi „kész” könyvelési anyagoknak az éves beszámoló leadását követő egy hónapon belül történő elszállításáról, úgy a Könyvelő jogosult tárolási díjat felszámítani A tárolási díj minden elszállítási határidőn túli hónapra a havi könyvelési díj 10%-a, s amely díj a könyvelési díjjal kerül kiszámlázásra. Ezt az összeget mindaddig jogosult a Könyvelő kiterhelni, amíg a Megrendelő az érintett anyagokat el nem szállítja/szállíttatja.
10. A Megrendelőre vonatkozó bejelentési kötelezettségek teljesítése, statisztikák és hasonló nyomtatványok elkészítésére vonatkozóan a Könyvelő külön díjtételre jogosult a Szerződésben meghatározott mértékben.
11. Amennyiben a Megrendelő az ÁSZF-ben, illetve a szerződésben meghatározott határidő után bocsátja a könyvelési anyagokat rendelkezésre, akkor a Könyvelő jogosult – a késedelem miatt nála keletkezett munkaszervezési költségeinek fedezeteként – a könyvelési díj maximum 20 %-os emelésére. A díjemelés mértéke attól függ, hogy milyen mértékben akadályozta a Könyvelő megszokott rend szerinti munkáját a késve hozott bizonylat.
12. Az átalány alapú számlázás esetén a Könyvelő havonta számla kiállítására jogosult, mennyiben a Megrendelő a tárgyhónapra vonatkozóan bármilyen bizonylatot rendelkezésre bocsátott. Amennyiben a Megrendelő – a saját áfa-elszámolási időszakához igazodva – több hónapra vonatkozóan juttatja el a bizonylatokat könyvelésre, a Könyvelő a több havi díjat együttesen számlázza ki.
13. Abban az esetben, ha a Felek tételszámon alapuló elszámolásban állapodnak meg, a Könyvelő a könyvelés elvégzését követően jogosul a számla kiállítására.
14. A számla összegét a Megrendelő a számlán feltüntetett fizetési határidőig átutalja a Könyvelő bankszámlájára, vagy készpénzben befizeti annak házipénztárába.
15. Amennyiben a Megrendelő kéri, a díjak kiszámlázása EUR-ban is lehetséges.
16. A Könyvelő a kibocsátott számláján a szolgáltatásra vonatkozó mindenkor érvényben lévő általános forgalmi adóról szóló törvény előírásai alapján tünteti fel a teljesítés időpontját. A számla szöveg blokkjában a Könyvelő köteles szerepeltetni, hogy a szolgáltatás – a PTK értelmezése alapján – mely időszakra vonatkozik, azaz mely hónap (hónapok) adatainak a lekönyvelését jelenti
17. A Megrendelő a számla kézhezvételétől számított egy héten belül tehet észrevételt a számlával kapcsolatosan. Amennyiben az észlelt hibát, eltérést a Könyvelő is jogosnak ítéli meg, akkor a Könyvelő haladéktalanul köteles a szükséges módosításra, korrekcióra.
18. A kiszámlázott díj késedelmes fizetése esetén a Könyvelő a mindenkori PTK szerint járó késedelmi kamatot számíthatja fel.
19. Kettő havi díj fizetésének elmaradása a Könyvelő részéről a szerződés azonnali hatályú felmondását vonhatja maga után, amelyről a Könyvelő írásban köteles értesíteni a Megrendelőt.
20. A szerződésben rögzített díjtételek a szerződés aláírásának évére, illetve az aktuális év december 31.-ig érvényesek, amennyiben nem következik be év közben a könyvelt anyag mennyiségében jelentős és tartós változás.
21. A díjtételek kérdésére a szerződő Felek év közben visszatérnek, ha a tételszám, illetve a feladatok jelentősen és tartósan megváltoznak.

– Tartós változás: legalább fél éven át fennálló változása esetén.
– Jelentős változás: amit a Felek bármelyike annak minősít, de mindenképpen jelentős, ha a tételszám legalább 10 %-kal megemelkedik, vagy ha a Megrendelő az alapszolgáltatáson felüli egyéb szolgáltatásokra (pl. munkaszámos nyilvántartás, külföldi rend szerinti külön nyilvántartás) tart igényt.
22. Függetlenül attól, hogy a Felek év közben változtatták-e a szolgáltatások díját, a következő évi díjtétel meghatározásánál két dolgot vesznek figyelembe.
– A hivatalosan közzétett inflációs ráta mértékét, amely mértékkel az év utolsó hónapjára számlázott díjak mindenképpen változnak a következő év első hónapjától kezdődően.
– A végzendő feladatokban bekövetkezett mennyiségi és technikai változás.
23. Az inflációból eredő díjnövekedést a Felek a szerződés alapján akceptálják, erre vonatozóan csak a következő év első havi számlájában kerül megjegyzés. A végzendő feladatokban bekövetkező mennyiségi és technikai változásból eredő díjmódosítási szándékáról a Könyvelő írásban értesíti a Megrendelőt, aki arra írásban reagálhat. Az új díjtétel elfogadását jelenti az új díjtétellel kiküldött számla befogadása is.
24. A szolgáltatási díjak változása miatt nem kerül sor új szerződés aláírására, annak dokumentumai a szerződés kiegészítéseként tekintendők.
25. A Könyvelő a Megrendelő részére, annak üzleti tevékenységével összefüggő adózási, gazdasági kérdésekben folyamatos konzultációs lehetőséget biztosít. Ennek formája:
– a Könyvelő hivatalos munkaidején belül igénybe vett telefonon történő megbeszélés,
– előre egyeztetett időpontban személyes konzultáció,
– írásban feltett kérdésekre adandó írásos válasz, állásfoglalás kérése a hatóságoktól.
A konzultáció keretében a Könyvelő köteles a felmerült kérdésekben a Megrendelőt – lehetőség szerinti a legátfogóbban – tájékoztatni, s egyben köteles felhívni a Megrendelő figyelmét a témával kapcsolatban előre látható következményekre. A Könyvelő a lehetőségek ismertetésén túl nem mehet, az érdemi döntés meghozatala minden esetben a Megrendelő feladata, annak következményeit teljes mértékben a Megrendelő köteles viselni. A személyes konzultáció mértéke havonta maximum 1 óra, amely idő a Könyvelő teljes személyzetére vonatkozik (azaz nem személyenként 1 óra). Az ez feletti idő konzultáció címén külön kiszámlázásra kerül a szerződésbe meghatározott tanácsadói óradíj alkalmazásával.
15. A KÖNYVELÉSI SZERZŐDÉS FELMONDÁSA, MEGSZŰNÉSE
15.1. A könyvelési szerződés – az azonnali felmondás esetét kivéve – bármelyik fél által 30 napos felmondási határidővel írásban mondható fel (Rendes felmondás). Az ügyfél felmondása esetén, melyet az ügyfél írásban rögzít, a Könyvelő Iroda köteles elvégezni azokat a halaszthatatlan, a felmondott szerződésből adódó feladatokat, amelyekkel az Ügyfelet károsodástól menti meg. Ez esetben a Könyvelő Iroda külön díjtérítésre tarthat igényt. Díjazás nélküli munkavégzésre a Könyvelő Irodát a felmondása nem kötelezi.
15.2. Rendkívüli felmondással azonnali hatállyal felmondható a könyvelési szerződés, ha bármelyik fél a szerződésből eredő lényeges kötelezettségét megszegi. A Könyvelő Iroda jogosult a szerződés azonnali hatályú felmondására, ha az Ügyfél a számviteli bizonylatok feldolgozásra való átadási kötelezettségét nem teljesíti, vagy a könyvelési díjat 60 napon túl sem fizette meg. A rendkívüli felmondás írásban hatályos.
15.3. A felmondással a könyvelési szerződés a jövőre nézve megszűnik. A megszűnés napja rendes felmondás esetén a felmondási idő utolsó napja, azonnali hatályú felmondás esetén a felmondás közlésének a napja.
15.4. A könyvelési szerződés megszűnésével a Könyvelő Iroda adóhatóság előtti állandó meghatalmazása is megszűnik, amelyet bármelyi fél jogosult önállóan az adóhatóságnak bejelenteni.
15.5. A könyvelési szerződés megszűnése esetén az Ügyfél köteles a megszűnés napján a Könyvelő Iroda által birtokolt számviteli bizonylatait, iratait, okmányait személyesen, vagy meghatalmazottja útján a Könyvelő Iroda helyiségében átvenni és onnan elszállítani. Amennyiben az Ügyfél az iratok átvételére nem a Könyvelő Iroda által ellenjegyzett tételes iratjegyzéket vesz fel, úgy őt terheli annak bizonyítása, hogy valamely számviteli bizonylat, irat nem került kiadásra. Ha az Ügyfél a megszűnés napján az iratokat nem veszi át, a Könyvelő Iroda jogosult az Ügyfél részére az Ügyfél felelőssége és veszélyviselése mellett postai küldeményként feladni. Ez esetben az iratok kiadását a feladásról szóló postai irat igazolja.
15.6. A könyvelési szerződés megszűnése esetén a Könyvelő Iroda a könyvelési adatokat tartalmazó elektronikus adatállományokat, adatokat elektronikusan csak abban az esetben jogosult átadni, ha az Ügyfél igazolja, hogy rendelkezik a könyvelési szoftver felhasználó jogával. Egyébként a feldolgozott elektronikusan tárolt adatokat a Könyvelő Iroda kinyomtatva, papíralapon adja át az Ügyfélnek. A szerződés megszűnését követően a Könyvelő Irodát nem terheli a számítógépes adatállományok megőrzésének kötelezettsége.
15.7. A könyvelési szerződés bármely jogcímű megszűnése esetén a megszűnés napja által meghatározott adóév zárásával kapcsolatos könyvviteli és adókötelezettségek minden esetben az Ügyfelet terhelik.
15.8. Az Ügyfél kötelezettséget vállal arra, hogy a Könyvelő Irodával fennálló könyvelési szerződése megszűnésétől számított 3 éven belül nem köt könyvviteli szolgáltatásra, adótanácsadásra irányuló szerződést olyan egyéni vagy társas vállalkozással, amelynek tulajdonosa, képviselője, vezető tisztségviselője, tagja vagy munkavállalója, alvállalkozója a megszűnt könyvelési szerződése fennállása alatt a Könyvelő Iroda alkalmazott munkavállalója volt. E kötelezettsége megsértése esetén az Ügyfél a Könyvelő Iroda részére a könyvelési alapdíj 3 évi (háromévi), összegének megfelelő mértékű kötbért köteles fizetni.
16. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
16.1. A könyvelési szerződés bármilyen módosítása írásbeli alakban érvényes.
16.2. A könyvelési szerződésben nem szabályozott kérdésekben a szolgáltatás tárgya szerint a Polgári Törvénykönyv vállalkozási és megbízási szerződésekre vonatkozó szabályait kell alkalmazni. 
16.3. A felek a szerződésből eredő jogvitáik intézésére kikötik a Könyvelő Iroda székhelye szerinti városi/fővárosi kerületi, vagy Megyei Bíróság kizárólagos illetékességét.
16.4. Az Ügyfél képviselője a Könyvelési szerződés aláírásával igazolja, hogy ezen ÁSZF rendelkezéseit elolvasta, kellően értelmezte, akaratával mindenben megegyezőként helyben hagyta, és mellékleteivel együtt hiánytalanul átvette.

Az ÁSZF 28 számozott oldalt tartalmaz.