A törvénymódosítás meglehetősen leszűkíti azon vállalkozások körét, akik igénybe vehetik továbbra is ezt a kedvező adózási módot. Akik továbbra is jogszerűen választhatják a kisadózók tételes adóját adózási módként, némi könnyítéseket is tartalmaznak az új szabályok.
Az új szabályozás értelmében csak a főállású egyéni vállalkozó tarthatja meg KATA státuszát, így szeptember 1-je után a 36 órás munkaviszonnyal is rendelkező egyéni vállalkozók már nem választhatják a KATA szerinti adózást. Tehát megszűnik a betéti társaságok és közkereseti társaságok adóalanyisága.
A tételes adó mértéke egységesen 50 ezer forintra emelkedik.
Az éves bevételi keretösszeg 18 millióra emelkedik, a 40%-os mértékű különadót csak a bevételi értékhatár felett kell megfizetni. Könnyítés, hogy az eddigi 12 millió Ft-os bevételi értékhatárt 18 millió Ft-ra emeli a jogalkotó, csak efölött kell 40%-os különadót fizetni.
A törvénymódosítás értelmében tehát csak azokat a termékértékesítéseket, szolgáltatásnyújtásokat engedélyezi katás egyéni vállalkozás számára, amelyek kizárólag magánszemély részére történnek. Cég nevére történő számlakiállítás esetén a megszűnik a kata alanyisága a bevétel megszerzését megelőző nappal.
Alternatíva lehet az egyéni vállalkozó számára az átalányadózás, elképzelhető, hogy a vállalkozói személyi jövedelemadó szerinti adózási mód is képbe kerül.
Az átalányadózás több mindenkinek lehet jó alternatíva, többek között akiknek kevés a költsége, vagy akiket eddig a kisadózókról szóló törvény negatívan súlytott, például a kapcsolt vállalkozás felé számlázók köre vagy éppen az egy adóalanytól több, mint 3 millió forintot meghaladó bevételt elérők.
Cégek számára pedig a társasági adó, vagy a kisvállalati adó lehet a megfelelő választás.
A változtatásra kötelezett társas vállalkozás amennyiben nem a végelszámolás mellett dönt, a számviteli törvény előírásai alapján nyitómérleget kell készíttetnie, amelyet könyvvizsgálóval kell leellenőriztetni.
A döntés meghozatalához kérje szakértő, naprakész segítségünket!