A kriptobefektetők számára a hazai szabályozás a nehézkes átláthatóság mellett kimondottan előnytelen volt, viszont a 15 százalékos szja már sokkal kedvezőbb adóterhet jelent.
A legújabb adócsomagban olvashatjuk, hogy 15 százalékra csökken a kriptoeszközökből származó jövedelmek adóterhe Magyarországon. Az adócsökkentés és az egyszerűsödő
szabályozás a kriptobefektetők számára kedvezőbb környezetet eredményezhet. Szükség is van erre, hiszen a kripto-befektetések adózása jelenleg valóban bonyolult és olcsónak semmiképp nem nevezhető.
A jelenlegi adószabályi környezetben a magánszemélyek kriptovaluta jövedelem adózása meglehetősen drága, bonyolult és nehezen átlátható. Ezidáig a kriptovaluták befektetéseinek árfolyamnyeresége egyéb jövedelemként 15 százalék szja és 15,5 százalék szociális hozzájárulási adó (szocho) fizetési kötelezettséget vont maga után. Ezen túlmenően hátrányként említhetjük, hogy a kriptodeviza tőzsdei ügyletek kapcsán realizált veszteségek nem vehetők figyelembe adóalap-korrekciós tételként.  A jelen, mondhatni kaotikus állapotokat övező bizonytalanságokat eloszlatja az új szabályozás, mindemellett meglehetősen kedvezőbb adózási feltételeket teremt. A kriptoeszköz-értékesítésből származó jövedelem ezentúl nem összevont adóalapba tartozik, hanem külön adózó jövedelemnek minősül, továbbá szocho-t sem kell fizetni utána.

Ezentúl a magánszemély kripto ügyletei kapcsán az adóévben elért ügyleti nyereség után kell 15 százalék szja-t köteles fizetni. Ez azt jelenti, hogy a költségek elszámolhatókká váltak – azaz az eladási és szerzési költségek különbözete lesz az adó alapja –, nem beszélve arról, hogy ezentúl az ügyleti nyereséget/ veszteséget az tárgyévi ügyletek összesége figyelembevételével kell meghatározni,

Tehát az éven belüli nyereséges és veszteséges ügyletek szembeállíthatóak. További pozitívum, hogy a magánszemélynek lehetősége lesz a korábbi évek veszteségeinek a felhasználására is.
Pontosításra kerül a kriptoeszközök fogalma, továbbá az is, hogy mikor keletkezik az adófizetési kötelezettség. Akkor keletkezik adókötelezettség, ha a kriptoeszközt nem kriptora váltják! Ha adóévben a kripto-ügyletekból származó nyereség nagyobb a veszteségnél (elszámolhatóak az ügyletekhez kapcsolódó díjak, bányagép, villanyszámla, tőzsdéknek kifizetett díjak; hasonlóan az ellenőrzött tőkepiaci ügyletekhez), akkor az ily módon keletkezett jövedelem a magánszemélynél adókötelessé válik. Az adókiegyenlítés intézménye itt is képbe kerül, ami lehetővé teszi majd a veszteséges és nyereséges kriptoügyletek egymással történő szembeállítását. Az adóévben, valamint az azt megelőző két évben kriptoeszközzel végrehajtott ügyletből származó veszteségre jutó adótartalom adóbevalláskor érvényesíthetővé válik. Átmeneti adóamnesztia szabályok születtek. Mivel meglehetősen sok bizonytalanság övezi a témát, a jogszabály lehetőséget biztosít az eddig megszerzett, de be nem vallott jövedelmek kifehérítésére, méghozzá már a kedvező szabályokkal. Mindez azt jelenti, hogy akik eddig nem vallották be a 2022 előtt megszerzett kriptoeszközök átruházására, átengedésére tekintettel szerzett jövedelmüket, azoknak most már az új szabályok értelmében és szerint lesz lehetőségük erre, méghozzá 2022. évi ügyleti eredményként adhatnak számot róla.

Öt évre visszamenőleges az adóamnesztia, azaz az öt évvel korábbi időszakból származó nyereséget is le lehet utólagosan, mégis büntetlenül adózni. Ezeket az átmeneti szabályokat legelőször a 2022-es adóbevallás benyújtásakor lehet alkalmazni. Fontos mérlegelni és a fennálló kockázatot felmérni, hogy az előző években megszerzett jövedelmeket ettől még a magasabb adókötelezettség terheli és fennáll a bírság lehetősége.

Az újraszabályozás szükséges volt, sőt a hatóságoknak hamarosan hozzáférése lesz a kriptotőzsdék adataihoz is.